A felmérés egyik megdöbbentő eredménye, hogy a megkérdezettek szövetségesekre tekintenek a legfőbb veszélyforrásként. Idén már 81,3 százalék nevezte meg az Egyesült Államokat fenyegetésként, ami 20 százalékos növekedés az előző évhez képest. Jól jelzi a vita eldurvulását, hogy négy évvel ezelőtt még csak a válaszadók harmada tartott az amerikaiaktól. A válaszadók „terrorellenes harcot” és a „szíriai kurdok támogatását” nevezték meg a bizalmatlanság legfőbb okaként, de alighanem szerepe lehet benne a romló gazdasági helyzetnek is, amelyért a politika gyakran külföldi erőket, köztük Washingtont vádolja. A második helyezett e tekintetben Izrael (70,8), majd újabb két NATO-tag, Franciaország (65) és Anglia (62,8) következik. A számok tükrében azt hihetnénk, hogy megrendült a bizalom a katonai szövetségben is, de ellenkezőleg, 60,8 százalék a NATO-tagság híve.
Még akkor is, ha közben Törökország keletre sokkal jobb szemmel tekint, a baráti országok között például Azerbajdzsán, Türkmenisztán, Üzbegisztán, Kirgizisztán állnak az élen. Oroszországra ugyanakkor inkább, mint „stratégiai partnerre”, semmint szövetségesre néznek.
Érdekes az is, ahogy a törökök önmagukat értékelik. A megkérdezettek harmada „iszlám országként” írta le hazáját, 28,5 százalék szerint Törökország „egyedi” (ez az opció először tűnt fel a választási lehetőségek között), de csak 17,6 százalék tekintett az országra európaiként, és 16,3 százalék közel-keletiként. Ennek ellenére a többség (61,1) százalék támogatja a csatlakozást az Európai Unióhoz, sőt az arány még nőtt is az előző évhez képest. Abban is egyetértés van, hogy a tárgyalásokat nem szabad leállítani, viszont a megkérdezettek alig ötöde bízott abban, hogy 5-10 éven belül reális esély van a tagságra.
Beszédes adat még, hogy évről évre nő az elégedetlenség a szíriai menekültekkel kapcsolatban is. Idén már 67,7 százaléknak nem tetszett a jelenlétük, és nem engedne be több menekültet.
