Jean-François Bohnert a legesélyesebb jelölt a francia Nemzeti Pénzügyi Ügyészség élére, adta hírül pénteken a TV5 Monde. A francia televízió bejelentését azonnal felkapta a román Mediafax hírügynökség, hiszen, ha Bohnert megválasztják a francia korrupcióellenes szerv vezetőjének, akkor az európai főügyészi tisztség egyetlen várományosa a román Laura Codruta Kövesi marad.
Amint arról a Népszava is beszámolt, az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács jelöltje az európai főügyészi tisztségre Jean-Francois Bohnert, Reims jelenlegi főügyészét, míg az Európai Parlament a román Korrupcióellenes Ügyészség korábbi sztár főügyészét, Laura Codruta Kövesit támogatja. A két intézmény közötti többszörös egyeztetés ellenére sem sikerült közös nevezőre jutni a leendő EU-főügyész személyét illetően.
Az új uniós tisztségviselők megválasztása fényében azonban a francia jelölt hazai kinevezése új értelmet nyer. Jean-Claude Juncker utódának kiválasztása nyomán keletkezett politikai vihar egyik okozója egyértelműen Emmanuel Macron francia államfő, aki kezdettől fogva ellenezte a Spitzenkandidat rendszert. Manfred Weber a Néppárt csúcsjelöltje maga is úgy nyilatkozott, hogy a Macron-Orbán tengelynek köszönhetően esett el az Európai Bizottság (EB) vezetésétől. Miután végül a néppárti Ursula van der Leyen német hadügyminiszter lett a kompromisszumos EB-elnökjelölt, mind a francia államfő, mind a Frans Timmermans jogállamiságért felelős jelenlegi alelnök megválasztását hevesen ellenző visegrádiak és más kelet-közép-európaiak elfogadható jelöltnek nevezték a német politikust, utóbbiak saját győzelmükként is ünnepelték, de egyre többen emeltek szót azért, hogy az EU nyugati keménymagja minden fontos tisztséget elvitt, perifériára szorítva a később csatlakozott országokat.
A francia jelölt esetleges kivonásával az európai főügyészségért folyó versenyből, azonban régiónk is megkaphatja az egyik fontos tisztséget. Bár nem valószínű, hogy mindenki örülne ennek, Kövesi nem népszerű jelölt a korrupcióval küszködő kelet-európai országok - a lakosság által - korruptnak tartott vezetői szemében. Az Európai Ügyészség legkésőbb 2021 elején kezdi meg működését. Azzal a céllal hozzák létre, hogy eljárjon az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel szemben. Egyelőre 22 tagállam csatlakozott, Magyarország viszont nem, ennek ellenére az Orbán-kormány egyértelművé tette, nem támogatná Kövesit. Amennyiben a francia jelölt hazai kinevezésével a román volt főügyész ölébe hull a tisztség, az egyértelmű üzenet lesz minden olyan tagállam számára, amelynek vezetői politikusait uniós források hűtlen kezelésével vádolnak, köztük a Webert vagy Timmermanst leginkább elutasító Magyarországnak, Romániának, Bulgáriának.
Pénteken Jean-Claude Juncker is úgy nyilatkozott, átláthatatlan volt Leyer jelölési folyamata, ő pedig biztos abban, hogy nem ő volt az utolsó csúcsjelölt, aki az EB-tisztséget elnyerhette.
