A jogszabály eltörölte a magánadományok felső határát, amely eddig 10 ezer léva (5 ezer euró, 1,6 millió forint volt) és lehetővé tette azt is, hogy cégek támogassanak pártokat, amit eddig szigorúan tiltott a törvény. Ezzel egyidőben módosították a költségvetési törvényt, drasztikusan megvágva a pártok költségvetési támogatását – a korábbi voksok után járó 11 lévát – 5,5 eurót, 1813 forint – 1 lévára csökkentette.
Az AFP hírügynökség beszámolójában kiemelte, hogy Bulgária az Európai Unió egyik legkorruptabb országa, a magánszférából érkező pártfinanszírozás kapcsán pedig érdekkonfliktusok és visszaélések veszélye áll fenn, a bolgár törvényhozók ennek ellenére szavazták meg a törvénymódosítást. Mindezt négy hónappal a helyhatósági választások előtt egy olyan országban, amely a Transparency International korrupciós listáján a vizsgált 180 ország között a 77. helyen állt 2018-ban, az EU tagállamok közül pedig a legrosszabb helyezést érte el. Az Európai Bizottság 2007, Bulgária és Románia csatlakozása óta az úgynevezett együttműködési és ellenőrzési mechanizmus keretében évente értékeli a két ország igazságügyi reformra és a korrupció elleni küzdelemre vonatkozó kötelezettségvállalásainak teljesítését, és ennek fényében dönt schengeni csatlakozásukról. Az eredetileg 2010-re tervezett Schengen tagság azonban ezzel a pártfinanszírozási döntéssel még távolabb kerül Bulgáriától, amely az utóbbi években több korrupciós botrányt és politikai válsághelyzetet is megélt. 2013 óta három parlamenti választást rendeztek, legutóbb 2017-ben. Az országot közel tíz éve megszakítás nélkül vezető Bojko Boriszov konzervatív kormányfő az európai uniós vezető tisztségviselők megválasztását célzó maratoni brüsszeli tárgyalások során is az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus megszüntetését kérte Frans Timmermanstól támogatása fejében az elhíresült Facebookon közvetített egyeztetés keretében. Boriszov nem véletlenül nem lelkesedett Timmermans EB-elnökségéért, az eddig jogállamiságért felelős alelnökként dolgozó politikus volt ugyanis az együttműködési mechanizmus koordinátora is, az éves jelentések pedig nem tüntették fel túl jó színben a bolgár kormányzati teljesítményt.
A bolgár ellenzék tiltakozik, az új törvényt „újabb korrupciós adó”-ként értelmezik, és hangsúlyozzák, hogy a vállalatoknak az az érdeke, hogy a hatalomban lévőket finanszírozzák, ami egyenlőtlen versenyhelyzetet teremt a politikai erők számára. Tizenöt civilszervezet közös közleményben figyelmeztetett, hogy a pártok költségvetési támogatása a politikai pluralizmus biztosítéka, a korrupció elleni fellépés egyik hatékony eszköze, a Boriszov-kormányzat pedig ezt szünteti meg a pártok korlátlan magánszférából érkező támogatásának lehetővé tételével.
Bulgária ezzel a törvénymódosítással vélhetően Romániának is „keresztbe tett”, hiszen a két ország Schengen-csatlakozását mindeddig csomagban kezelte az EU.
