A tervezett paksi bővítés alapvető részletei évek óta tisztázatlanok, és a kétségek eloszlatásában Süli János, a beruházásért felelős miniszter eheti parlamenti meghallgatása sem segített. Sülinek kulcsfontosságú kérdésekre kellett volna válaszolnia a fenntartható fejlődési bizottság előtt – már önmagában az is sokat elárul a projekt megalapozottságáról, hogy öt és fél évvel az Orbán-Putyin megállapodás aláírása után a parlamenti képviselők még mindig hiába tudakolják, mennyibe fog kerülni az építkezés, mikor látnak munkához, mikorra készülnek el az új reaktorok, mi épül valójában Pakson, és hogyan történik majd a finanszírozás.
Mint elhangzott, az alapvető problémát az okozza, hogy a beruházás előirányzott menetrendjéből eddig semmi sem teljesült. Már rég az erőmű építésénél kellene tartani, miközben még az engedélyezési terveket sem nyújtották be, és az első kapavágásra is a minap került sor – de nem a reaktorblokkok alapozása, hanem csupán a felvonulási épületek építése kezdődött el.
Maga az illetékes miniszter, vagyis Süli János erősítette meg a meghallgatáson, hogy a már közel három éves késedelem jelentős részben az fővállalkozó-generálkivitelező Roszatom felelőssége. Bár az orosz céget 2014-ben az Orbán-kormány állítása szerint azért bízták meg pályázat nélkül, mert egyedül ők tudnak a paksi telephelyre a meglévő blokkokkal együtt üzemeltethető atomerőművet építeni, ma inkább az látszik: a párhuzamos működtetésből nem lesz semmi. Mire ugyanis az új reaktorok esetleg elkészülnek, a régieket be kell zárni, mert lejár az engedélyük. A Roszatom pedig egyelőre képtelen teljesíteni az európai hatósági előírásokat – Süli elmondása szerint nem csak Magyarországon, hanem Finnországban is.
Ahogyan a miniszter fogalmazott, az orosz cég globálisan piacvezető ugyan, ám „eddig nem gyakorolta az uniós és a magyar jogszabályoknak történő megfelelést”. Kifejtette továbbá: nem tudja, hogy mikor jutnak engedélyezett tervekhez, de 2027-ig biztosan nem készül el a beruházás. de 2030-ig felépíthetik. Az eredeti céldátum 2026 volt.
Jelenleg a résfalazással, a talaj megerősítésével kapcsolatban „több tender zajlik” – ezt a független Szél Bernadett kérdésére válaszolta a miniszter. A képviselő többek között aziránt érdeklődött, hogy mi lesz a beígért 40 százalékos magyar részvétellel, ha egyszer Kalocsán akkorra munkáslakótelep épül a beruházás orosz vendégmunkásainak, amely elegendő a bővítés teljes munkaerő-szükségletére. Süli János szerint az alvállalkozók kiválasztása teljes egészében a Roszatom kezében van. A kormány csak javaslatokat tesz, ám, hogy ez most – miként Süli fogalmazott – "Szíjj Laci vagy Mészáros Lőrinc vagy valaki”, azt az orosz cég dönti el.
Szél újabb kérdése nyomán kiderült az is, hogy a hitelszerződés módosítása ügyében egyelőre nincs eredmény: egészen biztos, hogy a kamat nem fog változni – pedig a duplája a kormány számára ma elérhető piaci kamatszintnek –, de legalább a törlesztés megkezdését megpróbálják a papíron rögzített 2026-os időpontnál későbbre tolni, az új reaktorok termelésbe állásáig. A miniszter ugyanakkor érdemben nem válaszolt rá, hogy mire költötték el eddig a bővítésre kapott költségvetési és hitelmilliárdokat, ha egyszer nem épült semmi, miként fogja bírni a már a meglévő, kisebb teljesítményű reaktorok hűtésével is nehezen birkózó Duna az új, nagyobb reaktorokat, és mi a valószínűsége, hogy a tetemes csúszás nem fogja megdrágítani a végső számlát.
