hulladék;szemét;fenntarthatóság;

Illusztráció

- Szétszemetelik a világot a gazdag országok

A legnagyobb hulladéktermelő az Egyesült Államok, ahol évente fejenként 773 kilogramm háztartási hulladék keletkezik.

Évente 2,1 milliárd tonna háztartási szemetet termel a világ, ezzel a mennyiséggel 822 ezer olimpiai méretű uszodát lehetne megtölteni - derül ki a Verisk Maplecroft globális kutatócég által készített tanulmányból, amely 194 ország hulladéktermelését és -újrahasznosítását vizsgálta. A 2,1 milliárd tonna hulladéknak csak mintegy 16 százalékát, 323 millió tonnát hasznosítanak újra évente, és 46 százalékától, 950 millió tonnától nem fenntartható módon szabadulnak meg - olvasható a cég honlapján ismertetett tanulmányban. Az ipari hulladék, a vállalatok által termelt szemét kérdését nem vizsgálták.

A legnagyobb hulladéktermelő az Egyesült Államok, ahol évente fejenként 773 kilogramm kommunális hulladék keletkezik, ami a globális mennyiség 12 százalékát, 239 millió tonnát tesz ki, miközben az ország a világ népességének csupán 4 százalékát adja. Ezzel szemben Kína és India, amely a globális népesség 36 százalékát adja, a világ kommunális hulladékának 27 százalékát állítja elő.

Egy amerikai háromszor annyi hulladékot termel, mint egy kínai és hétszer többet, mint egy etiópiai.

A kelet-afrikai országban a legalacsonyabb a hulladéktermelés. A magasan fejlett európai és észak-amerikai országok, az Egyesült Államok, Hollandia, Kanada, Ausztria, Svájc, Németország, Franciaország és Ausztrália lakói termelik a legtöbb hulladékot. Az Egyesült Államokban azonban csak a kommunális hulladék 35 százalékát hasznosítják újra, szemben a németországi 68 százalékkal. Az amerikai hulladék egy nagy részét egyszerűen elégetik.

Kína, Thaiföld, Vietnam és Malajzia a közelmúltban betiltotta a hulladékimportot. A Fülöp-szigeteki és a kanadai kormánynak épp a hetekben alakult konfliktusa emiatt, mikor a délkelet-ázsiai ország visszaküldött 69 konténernyi hulladékot Kanadának.

A szemét-kérdés különben az egyre inkább Európa saját harmadik világának tűnő Magyarországot is elérte nemrég: az ország tavaly több mint 41 ezer tonna szennyvíziszapot importált Horvátországból. Az importot a Népszavának nyilatkozó szakértők szerint vélhetően törvényt sértve hagyta jóvá a kormány.

Életükkel fizetnek a szegények a gazdagok jólétéértA szemeteléséhez hasonló a globális eloszlása a klímakatasztrófa miatti felelősségnek is. Az ENSZ nemrégiben megjelent klímajelentéséből az derül ki: a klímaváltozásért egyértelműen a gazdag országok fogyasztói társadalma, és az abban érdekelt ipari szereplők felelnek. Jelenleg a globális karbonkibocsátás feléért az emberiség leggazdagabb 10 százaléka felel. Fordítva, mindössze a kibocsátás 10 százalékáért felel az emberiség fele, a legszegényebb 3,5 milliárd ember. Ráadásul a klímaváltozás következményei nagyrészt a fejlődő országokat sújtják, és ez csak tovább súlyosbítja a következő évtizedekben a globális egyenlőtlenséget. Másképp fogalmazva: a világ vezető gazdasági hatalmainak jólétét a szegény emberek és szegény országok fizetik ki, a jólét ára pedig a közeljövőben már milliók élete lesz, évente. Az ENSZ kutatását vezető különmegbízott, Philip Alston ezt klíma-apartheidnek nevezte.

A brüsszeli honatyák 60 százaléka újonc - legalábbis az EP-ben.