Hiába az állhatatos kormányzati rezsiharc, még mindig a lakhatással kapcsolatos költségek veszik ki a legtöbbet a magyarok pénztárcájából - derül ki az Eurostat legfrissebb, 2017-es évet elemző kimutatásából. Egészen pontosan a fizetések 18,8 százalékát vitte el tavaly előtt a lakhatás; tovább bontva, ebből 12,1 százalék a lakás és lakbérfizetés ára, a többi pedig a rezsi és a karbantartás. 18,8 százalék az étel és a nem alkoholos italok ára, 13,2 pedig a közlekedésé, legyen szó autóról vagy tömegközlekedésről.
A fizetéseknek tehát a felét (50,2 százalék) az viszi el, hogy az ember tudjon hogyan és honnan, illetve tudjon egyáltalán bejárni dolgozni. És ebben még nincsenek benne például a ruházatra szánt költségek (3,8 százalék), vagy éppen az egészségügyi szolgáltatások és gyógyszerek ára (4,2).
Mindez forintban is kifejezhető. Alapul véve az átlagkeresetet - de nem a KSH-féle csinosított adatokat, hanem a Magyar Szakszervezeti Szövetség és a Policy Agenda által az adóbevallásokból kiszámított, senkit sem kifelejtő nettó havi 198 ezres átlagkeresetet nézve -, a tavalyelőtti év arányszámait egy idei hónapra vetítve elmondható:
átlagosan 37 ezer forint megy el a lakhatási költségekre;
36 ezer forint élelmiszerekre;
26 ezer a közlekedésre;
16,6 ezer a különféle szolgáltatásokra megy el;
14,8 ezer forint éttermekben - és kifőzdékben, valamint gyorséttermekben - hagyunk ott;
havi 14,7 ezer megy italra, dohányra és más káros szenvedélyekre;
14 ezer forint pedig szabadidős tevékenységekre és szolgáltatásokra jut, a háziállatokat is ide véve.
Havi 8 ezer marad gyógyszerekre és egészségügyre, 7,5 ezer ruhára, 6,7 ezerből a telefonszámlát fizetjük és mindössze 3 ezret fordítunk oktatásra és továbbképzésekre.
A nettó garantált bérminimum 2019-ben 129 ezer forint. Aki ennyiből él, az csak a lakhatással, munkába járással és az élelmiszerekkel, máris havi 67 ezres kiadásnál tart. Szórakozásra és kultúrára havi 3,6 ezer forintja jut.
