Az alapvető jogok biztosává választotta Kozma Ákost kedden az Országgyűlés a parlamenti képviselők kétharmadának támogatásával, hat évre, titkos szavazással. A képviselők 137 igen, 39 nem szavazattal és egy tartózkodás mellett választották meg a jelöltet, aki szeptember 26-tól tölti be posztját.
- hangoztatta bizottsági meghallgatásán Kozma még jelöltként, kiemelve: mindenki ombudsmanja szeretne lenni. Megválasztása esetén elsőbbséget adna a gyermekjogok, a klímavédelem és a biológiai sokféleség, avagy az ember okozta kihalási hullám ügyének. Elmondta, hogy a Független Rendészeti Panasztestület - amelynek 2010 óta elnökhelyettese - évi 300-500, alapjogsértéssel kapcsolatos ügyet vizsgál, ami "ombudsmani jellegű" tevékenységnek tekinthető. Ebben pedig ő csaknem tízéves gyakorlatot szerzett, ezért merte elvállalni a jelölést. A leendő alapjogi biztos arról is beszélt, hogy a teljes nyitottság híve, közös munkára hívja a sajtó képviselőit, és ehhez meg fogja teremteni a szükséges szervezeti kereteket.
Kozmát, aki 2010 óta a Független Rendészeti Panasztestület elnökhelyettese, Áder János köztársasági elnök javasolta a tisztségre. Meghallgatásán ellenzéki képviselők szóvá tették, hogy nemzetközi dokumentumok szerint az ombudsmant nyílt eljárásban, civilekkel konzultálva kell jelölni. Kozma Ákos az államfői jelölése módját nem kívánta kommentálni, csak annyit mondott, hogy az törvényes volt. Az új ombudsman kedden esküt tett az Országgyűlés előtt.
Kozma Ákos 1997-ben tett jogászi szakvizsgát, az első Orbán-kormány idején, 1998 és 2002 között dolgozott az Igazságügyi Minisztériumban, a Pénzügyminisztériumban és a Belügyminisztériumban, 1996 és 2013 között a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen oktatott alkotmányjogot és európai uniós ismereteket. Az alapvető jogok biztosának tisztségét 2013 szeptembere óta Székely László, az ELTE jogi kara polgári jogi tanszékének tanára tölti be. Mandátuma szeptemberben jár le.
