Emmanuel Macron elnök biztosan nem gondolja meg magát, és nem hajlandó támogatni a néppárti csúcsjelölt, Manfred Weber kinevezését az Európai Bizottság élére. Ám a francia sajtóban nem arat osztatlan sikert Macron konoksága, a Le Point szerint bár Európa megújítójaként lépett fel, valójában az Európai Parlamentet gyengíti. Az Elysée-palota szerint azonban a Spitzenkandidatok rendszere attól még nem demokratikus, hogy erről két párt – az Európai Néppárt és a szociáldemokraták – egykor megállapodott.
Valójában csak az egyik kérdés az, hogy a pártcsaládok listavezetőjét válasszák-e meg bizottsági elnöknek. A francia elnök a transznacionális listák bevezetését akarja, vagyis azt, hogy az európai parlamenti választás előtt az egyes országokban nemzetek feletti listákkal kampányolhassanak a pártcsaládok. Bár sokáig úgy látszott, az Európai Parlament is támogatja a felvetést, tavaly év elején leszavazta azt. Alapvetően Angela Merkel német kancellár sincs a javaslat ellen, de egy tavaly júniusi cikkében rámutatott: ez még inkább a jövő zenéje, egyelőre a Spitzenkandidat-rendszer van érvényben. Elképzelhető azonban, hogy ennek a bevezetésére nem is kell olyan sokat várni. Annegret Kramp-Karrenbauer, a CDU elnöke múlt héten Párizsban azt közölte, a transznacionális listák bevezetése egy „logikus fejlődési folyamat” újabb szakasza lenne.
Ha a Macron által megálmodott szisztéma valósággá válna, az rémálommal érne fel a magyar kormány számára. Ez esetben ugyanis a Fidesz nem építhetne egy Brüsszelt ostorozó, saját magát dicsőítő kampányra, hanem kénytelen lenne tudatosítani az emberekben: egy európai pártcsalád része. Nem lehetne üzeneteket küldözgetni Brüsszelnek, feleslegessé válna a nemzeti konzultáció egy része.
Hogy a transznacionális listák esetleges bevezetésével közelebb hozzák-e a választókhoz Európát, egyelőre nem tudhatjuk. Az azonban biztos: itthon legalábbis fontos szerepe lenne abban, hogy az emberek rádöbbenjenek arra, éveken át hazug propaganda áldozatai voltak.