A lengyelországi Chorzów állatkertjében végezték el a beültetést a múlt hónapban - közölte Thomas Hildebrandt, a berlini Leibnitz Zoológiai Kutatóintézet munkatársa, akinek kollégáival tavaly sikerült először hibrid embriókat létrehozniuk egy északi szélesszájú hím lefagyasztott spermájával és egy európai állatkertben élő déli szélesszájú orrszarvú petesejtjével, ezek ugyanis a tudósok szerint egymással közeli rokonságban álló alfajok.
Az ultrahangvizsgálatok azt mutatják, hogy a beültetett embrió elkezdett növekedni, de kisebb a vártnál és még nem tudni, hogy megtapad-e a méhfalban - tette hozzá a kutató. „Ez az első pozitív bizonyíték arra, hogy sikeres lehet az elméletben általunk kigondolt eljárás” – mondta Hildebrandt.
Már csupán két északi szélesszájú orrszarvú él a Földön, mindkettő nőstény és nem lehetnek utódaik. Az utolsó hím, Sudan 2018 márciusában múlt ki. A BioRescue nevű kutatócsoportnak korábban sikerült begyűjteni és lefagyasztva megőrizni hímek spermáit, amelyeket most felhasználhatnak a faj életben tartásához.
A kutatócsoport most a kenyai kormány engedélyére vár, hogy a két utolsó nősténytől petesejtet nyerhessenek laboratóriumi megtermékenyítéshez, amelyet béranyaként szolgáló déli széles szájú nőstény méhébe ültetnének be. Azon is dolgoznak, hogy kimúlt rinocéroszok bőrsejtjeiből petesejtet vagy spermát fejlesszenek, ezt az eljárást azonban még csak egerek esetében végezték.
„Sok technikai problémát kell még megoldanunk, amihez idő kell” – mondta Cesare Galli, a lovak mesterséges megtermékenyítésére szakosodott, olaszországi székhelyű Avantea cég munkatársa. A szakértők korábban úgy vélték, hogy alig három éven belül elérhetik a céljukat.
A német kormány a héten bejelentette, hogy négymillió euróval (1,2 milliárd forint) támogatja a programot.
Az északi szélesszájú orrszarvú egykor általánosan elterjedt volt az afrikai kontinens északi részén, Ugandában, Dél-Szudánban, Kongóban és Csádban. A déli populáció egyedszáma 19-21 ezer közé tehető.
