Nemcsak a szakemberek, de az érdeklődő laikusok is mindig érdeklődéssel várják a Magyar Nemzeti Bank negyedévente megjelenő Inflációs jelentését. Korábban ezeknek a köteteknek az volt a fő funkciójuk, hogy bemutassák az áremelkedési - esetleg csökkenési - várakozásokat, és azok okait. Az utóbbi időben, akár csak csütörtökön, a jelentés legfrissebb kötetének bemutatója alkalmával, azonban inkább lehetőségekről, vágyakról halhattunk. Balatoni András, az MNB igazgatója is arra helyezte a hangsúlyt, az infláció a nyári hónapokban jelentősen mérséklődik, az adószűrt maginfláció a következő hónapokban viszont enyhén emelkedik, majd az év végétől csökkenni fog. (A jegybank által gyakran használt maginfláció nem tartalmazza az üzemanyagok, az energia és a gyógyszerek árszínvonalának alakulását, az adószűrtnél pedig az áfa és a jövedéki adó változásaitól is eltekintenek.)
Az MNB a korábbi, 2019-re vonatkozó 3,1 százalékos inflációs előrejelzését 3,2 százalékosra növelte. Ennek oka pedig az volt - emelte ki Balatoni András -, hogy az infláció az év elejei 3 százalékos szintről májusban 3,9 százalékra emelkedett. Most viszont az üzemanyagárak érdemi csökkentésre számítanak, és erre alapozzák prognózisukat, és a fogyasztói árindex 3 százalék alá mérséklődésében hisznek. Ennek pillanatnyilag ellentmondani látszik, hogy ezen a héten mind a benzin, mind a gázolaj nagykereskedelmi ára növekedett. Feltehetően az MNB nem számolt a különböző geopolitikai feszültségekkel, így a napjainkban éleződő amerikai-iráni konfliktussal.
Az MNB magasabb, 4,3 százalékos gazdasági növekedést vár 2019-ben, míg jövőre már csak 3,3 százalékos bővülést jósol.
A jegybanki szakértők szerint az eurózóna gazdasági növekedésének lassulása is kedvezően hathat a magyar árviszonyokra. Viszont más hozzáértők arra hívták fel a figyelmet, hogy a forint árfolyama tartósan gyenge állapotba került az euróval szemben. Feltehetően ezzel számol az MNB stábja is, hiszen márciusban még 2021-re 3 százalékos inflációt vártak, amit most 3,3 százalékra növeltek. (Feltehetően ebben közrejátszik az is, hogy az Európai Unió elvárásai szerint - egészen 2021 végéig -, fél évente jelentős mértékben emelni kell a dohánytermékek jövedéki adóját.) A szálláshelyi szolgáltatások áfájának 18-ról 5 százalékra történő mérséklésétől viszont nem várják, hogy annak érdemi hatása lenne az inflációra.
Ugyanis a bruttó szállodai szobadíjak aligha változnak, hiszen a munkáltatók az előzetes bejelentések alapján a költségmegtakarítást javarészt a bérek rendezésére fordítják. Az infláció a korábban vártnál magasabb mértékét annak is betudják - említette meg Balatoni András -, hogy idén a jövedelmek is az előre jelzettnél nagyobb mértékben növekedtek. A korábbi esztendők tapasztalata ugyanis az volt, hogy a kis- és közepes vállalkozásoknál csak mérsékelten emelték a béreket, ám idén változott a helyzet, az egyre súlyosabbnak látszó munkaerőhiány miatt többnyire még a legkisebbeknél is magasabbak lettek a jövedelmek.
Korábban szakmai körökben sem találtak arra magyarázatot, hogy a Nyugat-Európa szerte - beleértve legfontosabb külkereskedelmi partnerünket Németországot is - mérséklődő infláció hatása miért nem érződik az importárakban. (A visszafogott árnövekedés oka, hogy az utóbbi időben fokozódtak a kereskedelmi feszültségek, elsősorban az Egyesült Államok és Kína között, aminek kedvezőtlen hatása volt az európai autóeladásokra is. Emellett mérséklődött a dízelgépjárművek piaca is a károsanyag-kibocsátási szabvány szigorodása miatt.)
Az MNB szakértőinek vizsgálatai szerint a külgazdasági árváltozások "begyűrűzése" mintegy hat negyedév múltán érezteti majd a hatását. Miután a nyugat-európai dekonjunktúra az említett országokban 2018 elején kezdődött, ezért az ármérséklő hatás magyarországi megjelenésére idén nyáron számítanak.
