Csehországban igen sajátos politikai rendszer alakult ki. Az államfői székben az euroszkeptikus Milos Zeman elnök ül, aki kitart a jelenlegi kormányfő, Andrej Babis mellett függetlenül attól, hogy egyre többen, múlt vasárnap már több mint negyedmillióan tüntettek a cseh kabinet fejével szemben, mivel törvénytelenül vett fel uniós támogatásokat. Zeman eredetileg azt akarta, hogy politikai pártfogoltja a szélsőjobboldali SPD-vel, a Matteo Salvini olasz belügyminiszter által fémjelzett európai mozgalommal kössön kormányzati együttműködést a 2017. őszén rendezett parlamenti választás után, ám tavaly tavasszal az Ano a szociáldemokratákkal fogott össze, e két párt együttműködését kívülről támogatják a kommunisták.
Csehországban a pártpolitikai helyzet nagyon képlékeny és szerteágazó. Babis pártja magáénak mondhat egy stabil, 20-25 százalékos támogatói bázist, a többi politikai erő azonban nem rendelkezik ennyire kiegyensúlyozott háttérrel. Ezt a széttöredezettséget a májusi európai parlamenti választás is megmutatta, hiszen nyolc párt delegálhatott képviselőket az EP-be. Ami azonban szembetűnő volt: a jelenlegi kormány kisebbik pártja, a szociáldemokraták mindössze 3,95 százalékos szavazati arányt értek el, ezzel kiestek az EP-ből.
Mivel a cseh közvélemény-kutatások meglehetősen megbízhatatlanok, az EP választás óta csak a Kantar ügynökség tette közzé felmérését, így erre alapozni nem lehet. Ám ezen felérés szerint is a CSSD csak hat százalékon áll, közel a bejutási küszöbhöz, az ellenzék összességében 56 százalékot, a kormány pártjai, beleértve a kabinetet kívülről segítő kommunistákat, csak 40 százalékot kapnának. Siralmas adatok ugyan ezek Babis szempontjából, hiszen kormányának társadalmi megítélése felettébb rossz, mégis ezek jelentik politikai túlélésének nagy esélyét: ha a szociáldemokraták, vagy akár a kommunisták Babis ellen fordulnának, akkor azt kockáztatják – s ez kivált a CSSD-re igaz –, hogy kiesnek a következő parlamentből. Ehhez képest a szociáldemokraták most a kormányban vannak, ilyen kiemelt politikai helyzetben talán soha többé nem lesznek, mivel szavazóik átlagéletkora magas. Vagyis a CSSD siralmas közvélemény-kutatási adatai biztosítják Babis politikai jövőjét.
Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a tüntetések hatására ne lennének egyre nagyobbak a repedések a koalíció falain. A szociáldemokraták politikai túlélése ugyan Babis sorsától is függ, ám a párt számára egyre kínosabb a milliárdos vállalkozó jelenléte a kabinetben, így a CSSD a kormány egyfajta belső ellenzékeként léphet fel. A jövő évi költségvetés tervezetéről szóló hétfői szavazáson például tartózkodtak a szociáldemokrata képviselők. Jan Hamácek pártelnök azzal indokolta a döntést, hogy egyre inkább elveszik a minisztériumok önálló működését a tervezett elvonások miatt. A büdzsé tervezete a kommunistáknak sem tetszik.
A tömegtüntetések hatására a CSSD-ben is mind többen vethetik fel az Anóval való szakítás gondolatát. Az ustí nad labemi regionális tagszervezet a bizalmatlansági indítvány megszavazását javasolta, ezt azonban az elnökség 41 tagja leszavazta, mindössze kilencen támogatták, tízen tartózkodtak. Hamácek pártelnök kijelentette, a szerdai szavazáson nemmel voksolnak, de feltételük is van: a jövő évi költségvetés javítása, az igazságszolgáltatás függetlenségének garantálása.
