Több mint egyötödüknek a különböző összetevők ellenére meglehetősen hasonló a kinézetük. Ugyanakkor az eltéréseket nem lehet földrajzi régiókhoz kötni, vagyis a választóvonal nem Kelet és Nyugat között húzódik. Ezzel az eredménnyel zárult az Európai Bizottság égisze alatt működő Közös Kutatási Központ (KKK) által elvégzett tesztelés, amelyről hétfőn számoltak be Brüsszelben.
A szakértők 19 országból – köztük Magyarországról – származó 128 termékből vett csaknem 1400 mintát vizsgáltak meg tavaly novemberben és decemberben az általuk kidolgozott egységes útmutató alapján. Egyebek között sör, kávé, tejtermékek, fagylaltok és száraztészták kerültek a kosárba. A mintavétel nem volt reprezentatív, és a tesztelés során csupán a csomagolást, az azon feltüntetett összetevők listáját, illetve a tápértékre vonatkozó információkat hasonlították össze. A KKK által kidolgozott módszertant és az elvégzett elemzéseket követve ezután a tagállamok folytathatják a vizsgálatokat, hogy megbízható tudományos eredményeket kapjanak az úgynevezett kettős minőségű élelmiszerekről.
Az Európai Bizottság 1,26 millió eurót szán arra, hogy a nemzeti fogyasztóvédelmi hatóságok felvértezzék magukat a termékek tesztelésére és a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok leleplezésére. A hétfőn meghirdetett pályázati felhívásra október 19-ikéig lehet jelentkezni.
“Örülök, hogy a tudósok nem találtak bizonyítékot rá, hogy az egyazon márkájú élelmiszerek összetétele tekintetében választóvonal húzódik Kelet és Nyugat között. Ugyanakkor aggasztónak tartom, hogy a tesztelt termékek egyharmadának eltérőek az összetevői, miközben a csomagolásuk ugyanolyan vagy hasonló” – nyilatkozta Navracsics Tibor uniós biztos, aki a bizottsági kutatóközpontot felügyeli.
A vizsgálatokból kiderült, hogy az esetek felében a forgalmazó helyesen tüntette fel az adatokat: a tagállamokban kapható egyforma csomagolású élelmiszerek 23 százalákának az összetevői is ugyanazok, míg 27 százalékuknál az eltérő csomagolás is jelezte, hogy a tartalom különbözik a másutt kapható hasonló termékétől. A szakértők ugyanakkor leszögezik: a másféle összetétel egyáltalán nem azt jelenti, hogy az adott termék silányabb minőségű.
Az úgynevezett kettős minőségű termékekkel azután kezdtek foglalkozni az EU döntéshozói, hogy 2017-ben kelet- és közép-európai országok felvetették: egy sor élelmiszer és fogyasztási cikk rosszabb minőségben kerül forgalomba az Unió keleti felén, mint a nyugatiban. A tudományos elemzés mellett az EU28-ak jogszabályi változtatásra is készülnek: a tervek szerint az év végén lép hatályba a rendeletmódosítás, amely a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok közé sorolja a különböző tagállamokban egyazon márkanéven és csomagolásban terített, de jelentősen eltérő minőségű és összetételű termékek forgalmazását.
