A hazai egyetemi hallgatók 41 százaléka tanulmányi időszak alatt a szüleinél lakik, és csak 24 százalékuknak van lehetőségük diákszálláson vagy kollégiumban élni – derült ki az Aktív Fiatalok kutatócsoport legújabb felméréséből.
Az idén februárban készített kutatás nemrégiben publikált eredményei arra is rámutattak: Budapesten jóval magasabb, 60 százalék azoknak az egyetemistáknak az aránya, akik tanulmányaik ideje alatt is a szüleiknél laknak. Albérletben csaknem ugyanannyian laknak a szorgalmi időszak 10 hónapja alatt, mint kollégiumban. Az arányok az elmúlt négy évben lényegében változatlanok.
A kutatók a hallgatók mellett a szülőket is megkérdezték az albérletkeresés kapcsán, akik „kettős nyomásról” számoltak be: egyrészt meg kell találni a megfelelő szobát, lakást, másrészt tartósan, minimum 10 hónapig finanszírozni kell a költségeket. Miközben az elmúlt években Budapesten kétszeresére, míg a többi egyetemi nagyvárosban legalább 50 százalékkal nőttek az albérletárak. Az albérletben élő hallgatók egyötöde jelezte, hogy komoly vagy nagy nehézséget jelent számára az albérleti díj kifizetése. A költségek fedezése a kisebb városokból, községekből érkező hallgatók számára okozza a legnagyobb nehézséget.
– Ma Magyarországon az egyetemistáknak, fiataloknak sokkal több megfizethető, elérhető lakhatási formára lenne szükségük ahhoz, hogy el tudjanak költözni otthonról, illetve elindulhassanak az életben – nyilatkozta lapunknak a lakhatási szegénységgel foglalkozó Habitat for Humanity Magyarország munkatársa, Farkas Boglárka. Szerinte a kollégiumi férőhelyek bővítése mellett a közösségi tulajdonú lakhatási lehetőségeket is elő kellene segíteniük a döntéshozóknak, illetve egy átfogó, szociális bérlakásrendszer-fejlesztésre is nagy szükség lenne.
Tény: kollégiumi férőhelyből továbbra sincs elég, országosan mintegy 54 ezer férőhely érhető el (ebbe beletartoznak az egyházi és magánkollégiumok is), miközben a nappali tagozaton tanulók száma ennek négyszerese. Budapesten körülbelül 14 ezer férőhely van, holott a fővárosban tanuló egyetemisták száma a 30 ezret is meghaladja. A kollégiumot értelemszerűen jóval olcsóbban meg lehet úszni: a térítési díjak havi 10-30 ezer forint között mozognak, szemben a 100-150 ezer, vagy még ennél is magasabb albérletárakkal. Nem csoda, hogy minden évben többszörös a túljelentkezés a kollégiumi férőhelyekre.
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) Jövőkép kutatása szerint Budapesten háromszoros a túljelentkezés – még úgy is, hogy a férőhelyek több mint 85 százaléka nem felel meg a jogszabályi minimumfeltételeknek. Az elmúlt években sem a meglévő kollégiumi épületek fejlesztésére, sem az állagmegóvásra nem történt anyagi ráfordítás. Igaz, a kormány 2016-ban kollégiumfejlesztési stratégiát hirdetett, melynek keretében országszerte 3500-al növekszik majd a férőhelyek száma – 2023-ig. Ennél valamivel nagyobb beruházást jelent a Budapest Diákváros projekt, ami – ha megvalósul – 12 ezerrel több fővárosi kollégiumi férőhelyet biztosít majd az egyetemistáknak. A céldátum 2024.
– A mostani helyzetet tekintve ez a férőhelybővítés elegendő lehet, de 2024 még messze van, a lakhatási trendek pedig folyamatosan változnak – mondta a HÖOK alelnöke, Kovács Péter. Hozzátette: szervezetük részt vesz a diákváros előkészítő munkáiban, a hallgatóktól érkező visszajelzéseket, tapasztalatokat továbbítják a döntéshozók számára. A HÖOK álláspontja szerint például oda kellene figyelni a külföldi diákok számának alakulására is; úgy vélik, a nemzetközi hallgatók jelenlétének arányát maximalizálni kellene a hazai kollégiumokban.
