Nyilvánosságra hozták azt a jelentést, amit az európai csalás elleni hivatal, az OLAF készített a Farkas Flórián nevével fémjelzett „Híd a munka világába”-ügyében.
A dokumentumot a 24.hu szerezte meg. Mint írják, az uniós hivatal 2016-ban kapcsolódott be a vizsgálatba, amikor itthon már egyértelmű volt, hogy Országos Roma Önkormányzat által elindított foglalkoztatási projekt és szövetkezeti rendszer nem működik, viszont nyomon követhetetlenül vagy nem a célnak megfelelően költik az EU-tól kapott 1,6 milliárdos támogatást.
Az első botrány akkor robbant ki, amikor kiderült, hogy egy gellérthegyi villa megvásárlásra költötték a rászoruló romák megsegítésére kapott támogatás 15-20 százalékát. Farkas Flórián ebbe a villába költöztette be a szövetkezet irodáját.
Az OLAF két éven keresztül vizsgálódott, és 2018 októberében küldte meg a Híd a munka világába projekttel kapcsolatos megállapításait és ajánlásait a Legfőbb Ügyészségnek. A lap az ügy kapcsán megjegyzi,
Segítségnyújtás helyett ingatlant vettek
A hírportál birtokába került OLAF-összefoglaló általános megállapítása, hogya Híd a munka világába Munkaerő-szervező Országos Foglalkoztatási Szövetkezet 2014. április 24. napján pro forma bejegyzésre került ugyan, de érdemben soha nem működött, a kitűzött célokat még részlegesen sem érte el.
A dokumentum négy nevet említ az üggyel kapcsolatban.
• Farkas Flórián 2011 és 2014 között volt a kedvezményezett szervezet, az ORÖ elnöke, közben a Fidesz országgyűlési képviselője, és parlamenti frakcióvezető-helyettese, valamint 2014-től a romaügyi támogatások miniszterelnöki biztosa.
• Balog Zoltán emberierőforrás-miniszterként felelt a támogatói feladatokat ellátó Humán Erőforrás Programok irányító Hatósága felügyeletéért, és Farkas után 2018-tól ő lett a támogatások miniszterelnöki biztosa.
• Hegedűs István és Balogh János Farkas utódai voltak az ORÖ elnöki posztján.
Az OLAF szerint az ORÖ nem biztosította a szövetkezet működési feltételeit, ezért az nem tudott önfenntartóvá válni. A taglétszám meg sem közelítette a szükségesnek ítélet szintet, és az irodahálózatot sem építették ki. A gellérthegyi irodához hasonlóan megvettek négy vidéki ingatlant, amelyekben azonban a projekttel kapcsolatos munkavégzés nem történt. Gödöllőn például egy 25 milliós bútorüzletet vásároltak a támogatási pénzből, de az csak akkor lett volna alkalmas az előírt feladatok ellátására, ha további 22 milliót ráköltenek a felújítására és átalakítására.
Épp csak a célcsoporttal nem törődött senki
Az ORÖ feladata lett volna a munkaerőpiaci szolgáltatásokat nyújtó mentorok hálózatának kiépítése is. A mentoroknak kellett volna toborozni és bevonni a programba a hátrányos helyzetű romákat. A mentori posztra azonban jellemzően az ORÖ képviselőit alkalmazták külön fizetéssel, akik az első időszakban alig toboroztak jelentkezőt. Később átalakították a toborzási rendszert, amivel papíron hirtelen meg tudták növelni a jelentkezők számát, de a csalás elleni hivatal szerint végül ezek a regisztrált célcsoporttagok sem vettek részt semmilyen képzésben, foglalkoztatásuk beindítása el sem kezdődött.
Az OLAF kimutatása szerint az Emmi a szerződésbontás előtt összesen 24 szabálytalansági eljárást indított az ORÖ által lefolytatott közbeszerzésekkel és beszerzésekkel kapcsolatban. Tizenegy esetben meg is állapítottak valamilyen a szabálytalanságot.
Mit neki OLAF, majd ha Lázár szól
A lap hozzáteszi, a magyar hatóságok négy éve vizsgálódnak az ügyben, ne érdekes módon máig sem neveztek meg egyetlen személyt sem, aki felelős lenne a milliárdos összegek elveréséért. Az Orbán Viktor támogatását élvező Farkas Flórián hozzáállását pedig jól jelzi, hogy amikor 2016 júniusában az OLAF beidézte egy meghallgatásra, ő nem ment el. Végül Lázár Jánosnak kellett felkérnie, hogy tegyen eleget az idézésnek, és jelenjen meg a szervezet budapesti koordinációs irodájában.
