Putyin;

- Nemzeti konzultáció orosz módra: élőben válaszolt a "nép" kérdéseire Putyin

Az orosz elnök szerint az Európai Unió többet veszít a szankciókkal, mint országa. Vlagyimír Putyin a lakosság kérdéseire válaszolt az immár hagyományos, Forró drót című műsorban, amelyre állítólag napokig készült.

Az öt éve, 2014 júliusától életbe léptetett büntetőintézkedések következtében Oroszország 50 milliárd dollár lehetőségtől esett el, miközben az Európai Unió 240 milliárdot, Japán 27 milliárdot, az Egyesült Államok 17 milliárdot veszített, noha az orosz-amerikai gazdasági együttműködés eleve nem különösebben nagy. Erről is beszélt tegnap Vlagyimir Putyin a kérdezz-felelek műsorban, amelyet a nagy orosz televíziók és rádiók élőben közvetítettek. Vagyis az orosz elnök interpretációja szerint a nyugat leginkább magát bünteti a Krím elcsatolása miatt Oroszországra kirótt szankciókkal. Éppen ezért Moszkva nem adja fel céljait, nyugtatta a lakosságot az elnök.

Nézői milliói azt is hallhatták tőle, hogy országa tulajdonképpen nem is „bűnös”, nem a Krím és a kelet-ukrajnai konfliktus miatt kell szembenéznie a szankciókkal, hanem azért, mert a nyugat célja az orosz gazdaság növekedésének lassítása, csakúgy, mint a Kínára kivetett amerikai büntetővámoké. „Nézzék csak meg Kínát. Neki ugyan semmi köze sem a Krímhez, sem a Donbászhoz. Minket azzal vádolnak, hogy megszálltuk Kelet-Ukrajnát, de ez egy hazugság, totális abszurditás”, fogalmazott Putyin.

A lakossági kérdésekre adott válaszokban általában fenntartotta a nyugat által üldözött áldozat ország képét. Azt is állította, hogy az Oroszország irányába tanúsított nyugati magatartásában a közeljövőben sem várható változás, noha Moszkva kész lenne engedményekre és arra is, hogy a szembenállók minden kérését teljesítse. „Vajon megváltozna attól bármi, ha kapitulálnánk és köpnénk a saját nemzeti érdekeinkre? Talán lennének egyes külső jelzések, de radikálisan semmi sem változna" - szögezte le Putyin. Kiemelte, hogy nyugati országok, főképp az Egyesült Államok nyomást gyakorolnak szövetségeseikre is, hogy Oroszország ellen lépjenek fel.

Arra a kérdésre viszont, hogy Moszkva egyáltalán kibékülne-e a nyugattal, Putyin igen határozottan azt válaszolta, hogy „Oroszország nem veszett össze senkivel”. Donald Trump szerda esti bejelentésére reagálva azt mondta, kész a kétoldalú találkozóra. Az amerikai elnök ugyanis felvetette, külön is meg kellene beszélniük a két ország viszonyát Japánban, a jövő heti G20 csúcstalálkozón.

Putyin ugyanakkor azt is kiemelte, hogy véleménye szerint katasztrofális következményei lennének egy Irán elleni amerikai katonai támadásnak, utalva az egyre eszkalálódó iráni-amerikai feszültségre. Ennek kapcsán úgy vélekedett, hogy Irán mindeddig tartotta magát az atomprogramja korlátozásáról megkötött nukleáris egyezményhez, vagyis kimondatlanul Amerikát tette felelőssé a helyzetért.  

A jó cárPutyin az idén már 17. alkalommal válaszolt a lakosság kérdéseire. Az élő műsor négy és fél órát tartott. Az előzőleg telefonon, sms-ben, mms-ben, az e célra létrehozott mobil appon és az elnöki hivatal honlapján beérkező több mint egymillió kérdésre - legalábbis Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő szerint - Putyin napok óta készült, utolsó nap éjszakába nyúlóan. Ehhez a szakhatóságoktól, hivataloktól kért adatokat, tárgyalt a minisztériumokkal és az elnöki hivatal illetékeseivel is A kérdések többsége belpolitikai, szociális és gazdasági témákat érintett. A műsorban az ország teljes területéről kapcsoltak be kérdezőket, akik különböző korosztályokhoz tartoztak. Időnként egész csoportok álltak a kamera elé, egyikük kérdezett mindenki nevében, az elnök pedig készségesen válaszolt.  A nagy készülődés talán nem is véletlen. Ez az első ilyen műsor, amióta, főképp a kifogásolt, tavaly nyáron elfogadott nyugdíjtörvény következtében, népszerűsége következetesen esni kezdett. A legutóbbi felmérések szerint jelenleg 64,5 százalék a támogatottsága, a nyugdíjtörvény előtt 78 százalék volt. Bizalmi indexe viszont már csak 31,7 százalék.  

A mozgalom főleg az ország nyugati részén terjed, a volt NDK-t még nem érte el. Egyedül a szélsőjobb szavaz rendszeresen a klímavédelem ellen, kitartóan képviselve a piaci érdekeket a jövővel szemben.