Nem tervez újabb letelepedési kötvényt forgalomba hozni a kormány, mert annak kibocsátásakor a gazdasági növekedést kellett támogatnia, erre napjainkban már nincs szükség. Viszont újabb nemzeti konzultációs kérdéseket kívánnak még az idén, majd 2020-ban is kiküldeni a "magyarok véleményének megismerése érdekében", de témájukat majd csak később határozzák meg - erről beszélt Rogán Antal kabinetminiszter csütörtökön az Országgyűlés gazdasági bizottsága előtt, a szokásos éves meghallgatása során.
A csekély számban jelen lévő ellenzéki képviselők nem kérdezték meg, hogy milyen munkák indokolták, hogy a 2015 októberében indult Rogán-minisztérium számára az első teljes éves, 2016-os - a hozzá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatallal együttes - 15 milliárd forintos előirányzathoz képest tavaly már 27 milliárdból gazdálkodhatott, az idei előirányzat 128 milliárd forint lett, jövőre pedig már 153 milliárd forintos keret. A tízszeresére emelkedő az összeget nem indokolja az sem, hogy a kabinetirodához hozzácsapták a turisztikai ügynökséget.
Az ellenzéki oldalról mindössze ketten jelentek meg az ötből. Székely Sándor (független) az egykor Rogán Antal - akkori gazdasági bizottsági elnök - által gründolt letelepedési kötvény kapcsán felemlegette, hogy - névtelen informátorok szerint - a letelepedési engedélyhez jutók között nemzetközi bűncselekményekkel gyanúsított személyek is voltak, sőt Basszár el-Aszad szíriai diktátor egyik bizalmasa is. Magyar papírokhoz jutott Vlagyimir Blockij, az orosz törvényhozás alsóházának tagja és családtagjai, valamint Dimitrij Boriszovics Pavlov, vitatott személyiségű üzletember, Iliaz Muszlimov, az orosz parlament korábbi képviselője, Alekszej Jankevics, a Gazprom egyik leányvállalatának igazgatója, illetve Andrej Kalmikov, az ugyancsak orosz Aeroflot légitársaság egyik leányvállalatának képviselője. Az ellenzéki képviselő ennek kapcsán utalt arra, hogy a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest és a Transparency International számításai szerint 30 milliárd forintra tehető a kötvényprogram által okozott kár, miközben Fidesz-közeli cégek 162 milliárd forintra tettek szert. Székely Sándor felvetésére érdemi válasz nem érkezett.
Az ülésen résztvevő másik ellenzéki képviselő Csárdi Antal (LMP) vitatta a turizmust is felügyelő kabinetminiszternek azt a kijelentését, hogy a szálláshelyek áfájának jövőre tervezett öt százalékra történő csökkentésének oka az volt - mint azt Rogán Antal kifejtette -, hogy ennek révén a szféra foglalkoztatási problémáit megoldják. Csárdi szerint inkább a szolgáltatásokat kellene olcsóbbá tenni az áfamegtakarításból.
