Ha megszűnik a tranzakciós illeték, felmerül a kérdés: meddig tartható a havi kétszeri 150 ezer forintnyi készpénzfelvétel illetékmentessége. A cél ugyanis az, hogy a lakosság a készpénzmentes fizetési módokat részesítse előnyben – jelentette ki Balogh László, pénzügyekért felelős helyettes államtitkár egy csütörtöki konferencián.
A felvetés bár jogosnak tűnik, egyelőre nincs napirenden, hiszen jelenleg nem látni, mikor szűnne meg teljes mértékben tranzakciós illeték. Január 1-je óta a 20 ezer forint alatti átutalások ugyan illetékmentesek, ám az efölöttiek után még 0,3 százalékot, maximum 6 ezer forintot fizetni kell. Varga Mihály pénzügyminiszter év eleji javaslata júniustól a 20 ezer forint feletti átutalások esetében is évi 800 forintra mérsékelte volna a díjat, ám ezt a kormány tavasszal – arra hivatkozva, hogy kell a pénz a családvédelmi akciótervre – lesöpörte az asztalról.
Balogh László ugyanakkor jelezte: a cél továbbra is ugyanaz. Nem szeretnénk, hogy az ügyfelek ellenérdekeltek legyenek az elektronikus fizetési módok használatában, a tranzakciós illeték és a lakossági átutalások közötti harmóniát ezért meg kell teremteni - jelentette ki.
Hogy mikor csökkentenék mégis a nagyobb összegű átutalások tranzakciós illetékét, azt ugyanakkor nem közölte. Az illeték eltörlése – amelyet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is folyamatosan javasol a Pénzügyminisztériumnak – mintegy 10-15 milliárd forintos bevételkiesést okozott volna a költségvetésnek. A hozadéka azonban ennek többszöröse lett volna.
A jegybank elemzése szerint Európában legdrágábbnak számító magyar banki szolgáltatások olcsóbbá tételét úgy tűnik, most inkább a bankoktól várnák a pénzpiac irányítói. Ha a pénzintézetek „ingyen adnák” az átutalásokat, az 4-5 százalékos árbevétel-csökkenést eredményezne számukra. Ezt ki tudnák gazdálkodni – jelentette ki Bartha Lajos, a jegybank ügyvezető igazgatója.
Jelenleg azonban nem ez a helyzet. a bankok még a legminimálisabb, akár 1 forintos átutalások után is díjat számítanak fel. Van, ahol az átutalási díjnak nincs is felső korlátja, így egy 10-20 millió forintos utalásért több tízezer forintot kell fizetniük az ügyfeleknek. Ez pedig ellenérdekelté teszi őket az elektronikus fizetési szolgáltatások használatában. Az MNB nemrégiben 11 európai ország banki árazását vizsgálta. Arra jutottak: Magyarország a legdrágább, és ennek csak részben oka a tranzakciós illeték. (A tranzakciós illetéket a bankoknak kell megfizetniük az állam felé, ám a pénzintézetek ezt áthárították az ügyfelekre, több bank pedig az illeték mérséklése után sem változtatott díjszabásán).
A tranzakciós illetéket nem számolva is Magyarországon legdrágábbak a banki szolgáltatások – jelezte Bartha Lajos. Szerinte a megoldás a Nyugat-Európában bevett csomagalapú árazás lenne: egy bizonyos havi díjért bármennyi tranzakciót végre lehetne hajtani. Így olcsóbbá és vonzóbbá válhatna a bankolás az ügyfelek számára. Az MNB ezért azt várja a bankoktól, hogy az azonnali fizetési rendszerben már ne tranzakció alapú árazás legyen, hanem csomagdíjak – mondta Bartha Lajos.
Az azonnali utalás rendszerének július 1-jére tervezett indulását ugyanakkor nemrég jövő márciusra tolták el, egyes bankok ugyanis nem készültek el a bevezetéshez szükséges infrastruktúra kialakításával. Az új rendszer előnye az lenne, hogy az év bármely napján, a nap 24 órájában lehetne tranzakciókat indítani, az összeg pedig pár másodpercen meg is jelenne a másik fél számláján. A hosszú számlaszámok helyett pedig akár a mobilszámot is meg lehetne adni utalási azonosítóként.
Tíz éven belül akár 45-50 százalékra is vissza lehet szorítani a készpénzhasználatot – vélte Bartha Lajos. Jelenleg azonban – a boltokban lévő 220 ezer online pénztárgépen keresztül lefolytatott évi mintegy 4 milliárd tranzakció alapján – a fizetések 84 százaléka készpénzben történik. Megjegyezte: a nagy készpénzmentesítési hullám ellenére a legtöbb európai országban sem tűnt el a készpénz. A skandináv országokban azonban csupán 15-30, Franciaországban vagy Németországban 50-70 százalékban fizetnek ily módon. A déli és a közép-kelet európai országokban pedig 80 százalék felettiek az arányok.
Magyarországon az ötödik legmagasabb a készpénzállomány aránya: a GDP mintegy 15 százaléka, miközben az EU-átlag 10 százalék. Az elmúlt 8 évben az összeg is a háromszorosára nőtt: jelenleg több mint 6 ezer milliárd forintra rúg – ebből 4,5 ezer milliárd a lakosságnál van -, miközben 2010-ben még csak 2 ezer milliárd forint volt.
Ennek kezelése – a bankjegyek tervezése és előállítása, a hamisítás elleni védelem, a szállítás és őrzés - azonban óriási összegekbe, évi 400-450 milliárd forintba kerül, az elmaradt hozamokról és a szürkegazdaságban mozgó pénzekről nem is beszélve.
