A magyar gazdaság 2019 első negyedévében a várakozásoktól eltérően nem kezdett el lassulni, sőt rekordsebességűre gyorsult - állapította meg a GKI tegnap kiadott elemzésében. Ennek nyomán a cég márciusi előrejelzéséhez képest 3,5 százalékról 4 százalékra emelte GDP-növekedési, 7 százalékról 13 százalékra beruházási és 4 százalékról 4,3 százalékra fogyasztási előrejelzését.
A gazdaság túlfűtöttsége következtében a GKI a korábban gondoltnál lényegesen gyorsabb, 3,2 százalék helyett 3,7 százalékos inflációra, s a folyó fizetési és tőkemérleg lényegesen kisebb aktívumára (a GDP 3,2 százaléka helyett csak 1,4 százalékára) számít. A második negyedévtől már szinte biztosan elkezdődik a lassulás - véli a GKI -, aminek oka elsősorban az EU-transzferek növekedésgyorsító hatásának kifulladása, a látványosan gyors bérkiáramlás versenyképességi akadályai, illetve a kivitel bővítésének keresleti és kínálati korlátja lehet.
A GKI szerint a kormány folytatja az erőltetett (a konvergencia-program szerint évente legalább 4 százalékos) növekedést célzó gazdaságpolitikáját, amit a versenyképesség javításával kíván megalapozni. Mivel az eddig ismertté vált lépések közül éppen a piaci verseny erősítése – például a gyakran előre sejthető nyertesek és vesztesek rendszerének megszüntetése, a túlcentralizált, lojalitásalapon irányító állam modernizációja – hiányzik, sőt inkább mindezen káros jellemzők kiterjesztése folyik, ennek megvalósulása valószínűtlen - értékeli a folyamatokat a kutatóintézet. A prociklikus fiskális és monetáris politikát mindinkább egy rejtett, nem deklarált, de inflációs kockázatokkal járó gazdaságpolitika korrigálja, illetve egészíti ki. Mivel az EU-ban nem következett be a magyar politikai vezetés által várt markáns (szélső) jobbra tolódás, a magyar kormány érdekérvényesítő képessége – beleértve ebbe az EU-forrásokhoz való jövőbeni hozzáférést is – jelentősen csökkenni látszik. Mindezek alapján a magyar gazdaság kormány által várt 4 százalék körüli növekedési pályája hosszabb távon nem lesz fenntartható - írták.
