;

Julian Assange;

- Jövőre dől el, kiadják-e Assange-ot az Egyesült Államoknak

2020. február 25-től ötnapos kiadatási meghallgatást kell tartani a Wikileaks alapítójának ügyében

Egy londoni bíróság elrendelte, hogy 2020. február 25-től ötnapos kiadatási meghallgatást kell tartani Julian Assange ügyében, akkor dőlhet el, hogy kiadják-e az Egyesült Államoknak – írja a BBC cikke alapján az Index.  Az csütörtökön derült ki, hogy Sajid Javid brit belügyminiszter aláírta a Wikileaks alapítójának kiadatását, a végső döntést azonban a bíróságnak kell majd kimondania.

Mint azt már korábban megírtuk, Assange hét éven át élt Londonban Ecuador nagykövetségén, ahova

a brit igazságszolgáltatás elől menekült, hogy ne adhassák ki Svédországnak, ahol nemi erőszak gyanúja miatt nyomoznak utána.

Assange valójában nem a svéd vádaktól tartott igazán, hanem attól, hogy kiadják az Egyesült Államoknak, ahol a szexuális visszaéléseknél sokkal súlyosabb büntetési tétellel fenyegetett bűncselekményekkel, a többi között titkos adatok törvénytelen megszerzésével és államtitoksértéssel vádolják. Assange-ot azt követően vették őrizetbe a brit hatóságok április 11-én, hogy  

Ecuador végül megvonta tőle a menedéket, majd azért ítélték 50 hét letöltendő szabadságvesztésre, mert nem jelent meg a bíróságon.

Washington az Egyesült Államok történetének egyik legnagyobb számítógépes támadásával vádolta meg a WikiLeaks portál alapítóját, aki 2010-ben az amerikai kormányzati számítógéprendszerről  

több százezer titkosított információt - köztük az afganisztáni és az iraki háborúval kapcsolatos dokumentumokat - lopott el és szivárogtatott ki.

Az igazságügyi minisztérium május végén tizenhét újabb vádpontot ismertetett Assange ellen. Ezek szerint törvénybe ütköző módon hozta nyilvánosságra titkos források nevét, emellett szövetkezett Chelsea (született Bradley) Manninggel, az amerikai hírszerzés egykori elemzőjével, hogy bizalmas információkhoz jusson. A WikiLeaks-alapító nemcsak segítette és biztatta Manninget a bizalmas anyagok ellopásában, hanem életveszélybe sodort informátorokat - afgánokat, irakiakat, újságírókat, vallási vezetőket, jogvédőket, az elnyomó rezsimek másként gondolkodóit - azzal, hogy leleplezte személyazonosságukat. 

Assange több évtized börtönre számíthat, ha elítélik.

A jelenleg kormányzó párt alelnöke szerint ez az egyetlen kiút politikai válságból