Az Egyesült Államok Iránt tartja felelősnek az Ománi-öbölben történt incidensért - jelentette ki csütörtöki washingtoni sajtóértekezletén Mike Pompeo amerikai külügyminiszter.
A rövid sajtótájékoztatón Pompeo azt hangoztatta, az amerikai kormányzat hírszerzési források alapján arra a megállapításra jutott, hogy a tankerhajók elleni támadások hátterében Teherán áll. Az amerikai diplomácia irányíja szerint Irán felelősségét támasztják alá az alkalmazott fegyverek és a támadás kifinomult módszerei is -idézi nyilatkozatát az MTI.
Pompeo szerint Irán azon munkálkodik, hogy megakassza az olajszállítást a Hormuzi-szorosban, és a tartályhajók elleni támadások azon erőfeszítéseinek sorába illeszkednek, amelyekkel szélesíteni igyekszik a térségben a feszültséget. Ráadásul nem is ez volt az első eset: mint a Népszava is megírta, május 13-án, pontosan egy hónappal ezelőtt két szaúdi tankert ért támadás az Ománi-öblöt a Perzsa-öböllel összekötő Hormuzi-szorosban, miközben az Egyesült Államok már korábban is lehetséges iráni akciókra figyelmeztetett.
Pompeo a történtek az újabb incidens miatt utasította az amerikai ENSZ-nagykövetet, hogy vesse fel az incidens ügyét a világszervezet Biztonsági Tanácsában. Megjegyezte ugyanakkor: Washington változatlanul arra számít, hogy Teherán visszatér a tárgyalóasztalhoz. A külügyminiszter sajtótájékoztatója előtti nem sokkal azonban Donald Trump amerikai elnök Twitteren azt írta: úgy véli, még nem jött el az ideje a megállapodásnak Teheránnal.
Japán hajót támadtak meg, a japán miniszterelnök látogatása idején
Az Ománi-öbölben csütörtök reggel - eddig ismeretlen körülmények között - sérült meg két tartályhajó. Az egyik norvég tulajdonú, és kapitánya azt jelezte, hogy a hajó fedélzetén robbanás történt, majd a hajó lángba borult. A másik tanker japán tulajdonban van és panamai felségjel alatt Szaúd-Arábiából Szingapúr felé hajózott, üzemeltetője azonban jelezte, hogy a szállítmány nem sérült meg. A japán hajó metilalkoholt szállított, a Front Altair nevű, norvég tulajdonú tanker viszont könnyűbenzint tárolt; a támadás hírére azonnal 4 százalékot emelkedett az olajár.
Az incidenst Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter "gyanúsnak" nevezte, és regionális párbeszédre szólított fel – igaz, nagyjából ugyanígy jártak el a májusi eset után is. Zaríf megjegyezte, hogy a csütötöki robbantások akkor történtek, amikor Irán legfőbb politikai és vallási vezetője, Ali Hamenei ajatollah fogadta Abe Sindzó japán miniszterelnököt. Utóbbi megjegyzésével világosan utalt rá, hogy Iránnak távolról sem lett volna érdeke egy japán hajó elleni szabotázsakció, a rangos vendég fogadása idején.
