Némileg lassítani kellene a digitális forradalmat, mert a bevezetési költségek az átlagos vállalkozónak túlzott terhet jelenthetnek - vélekedett egy csütörtöki adószakmai konferencián Herich György. A Magyar Okleveles Adószakértők véleményét nem osztja Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke, aki a rendezvény szünetében tartott sajtókonferencián úgy vélte: a digitalizációnak is köszönhető, hogy tavaly - meglepetésre - a tervezettnél 8,3 százalékkal, mintegy 300 milliárd forinttal több adó folyt be a költségvetésbe, mint amire számítottak. Ugyanakkor a Költségvetési Tanács egyik tagja azt is állította, hogy az éves büdzsé modelljeinek készítői sem bíztak ennyire a kifehérítés ilyen mértékű adóbevétel-növelő hatásában.
A Quaestor brókercég tulajdonosai és vezető tisztségviselői ellen jelenleg is folyó gazdasági büntetőperben a vádhatóság négy terabájtnyi adatot szerepeltetett a vádirat dokumentumai között adathordozókon, amit a cég számítógépeiről mentett le a nyomozóhatóság. Ezekhez azonban a bíróság, a védelem és a vádlottak is csak nehezen fértek hozzá. Az adatok kezelhetővé tétele és rendszerezése több tízmillió forintba kerülhetett, de a vádlottak számítógép-használati lehetőségei is korlátozottak voltak. A Népszava ezzel kapcsolatos kérdésére Darák Péter, a Kúria elnöke, bár a folyamatban lévő perről nem nyilatkozott, úgy vélte: a bíróságok egyre inkább felkészülnek a digitális bűnjelek felhasználására, a szoftvereken lévő adatok rendszerezésére. A főbíró szerint az ügyben eljáró bírók a vádlottnak - kérelemre - engedélyezhetik a számítógép-használatot.
