;

kismama;nyugdíjas;szövetkezet;Emberi Erőforrások Minisztériuma;

Illusztráció

- Kismama-szövetkezetek: nehéz szülés

Két hét múlva el kellene készülnie a kismama-szövetkezetek indulását lehetővé tévő jogszabálynak, de a humántárca még mindig nem árul el részleteket.

Bár már majdnem egy év is eltelt azóta, hogy Novák Katalin családügyi államtitkár bejelentette, az idei év elejétől a kisgyermeket nevelőknek kismama-szövetkezeteken keresztül lesz lehetőségük munkát vállalni, eddig egyetlen ilyen szövetkezet sem alakult meg. Ami nem is csoda, hiszen – bár tavaly őszre ígérték - még a jogszabályi háttér sem született meg hozzá. Sőt, Novák Katalin tavaly nyári tusnádfürdői bejelentése óta a kormány nem is nagyon emlegeti a kismama-szövetkezetek ügyét. Legutóbb - még tavaly augusztus végén - Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára érintette a kérdést, amikor Ungár Péter LMP-s képviselő azt szerette volna megtudni: hogyan készíti elő az Emmi a kismama-szövetkezetek létrehozását. Ő is csak annyit mondott azonban: „a jogszabályi feltételek kidolgozása a következő időszak feladata”.

Lapunk rákérdezett akkor is és most is az Emminél a részletekre, ám ahogyan tavaly, úgy most is semmitmondó válaszokat kaptunk.  A humántárca tavaly azzal hárította el érdeklődésünket, hogy csak ősszel tudnak majd részletekkel szolgálni. A kisgyerekes nők munkavállalása azonban azóta mintha lekerült volna a napirendről, újabb bejelentés legalábbis az elmúlt egy évben nem érkezett ez ügyben. A kormány ugyanakkor egy márciusi határozatában felszólította az igazságügyi tárca és az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) vezetőjét, hogy 2019. június 30-ig készítsen előterjesztést a kismama-szövetkezetek bevezetéséről.

Mivel a határidő közeleg, megkérdeztük az Emmit: hogy állnak a munkával, mikortól alakulhatnak meg a kismama-szövetkezetek, és miért gondolják ezt előnyös foglalkoztatási formának a kisgyerekes anyák számára. Korábban Novák Katalin és Rétvári Bence is azt hangoztatta: a kismamaszövetkezetek azért kínálnának remek lehetőséget a kisgyerekes nőknek, mert azokon keresztül akár csupán heti néhány órára is munkát vállalhatnának, és így fokozatosan térhetnének vissza a munkaerőpiacra. Most azonban az Emmi még ennyit sem közölt. Szűkszavú válaszukban azt írták: „A kormány célja, hogy folyamatosan bővítse a gyermekes családokat és a nők foglalkoztatását segítő intézkedéseket. A családvédelmi akció júliusban és januárban induló támogatásai mellett ilyen lehetőség lehet a kismama-szövetkezet is, amely a kisgyermekes édesanyák foglalkoztatását segítheti. Ennek előkészítése folyamatban van.” 

Vagyis még mindig nem tudni, mikor indulhatnak el a kismama-szövetkezetek, pontosan kik lehetnek majd a tagjai – szó volt róla, hogy férfiak is -, és milyen kedvezményekben részesülnének az így munkát vállalók.

Ha abból indulunk ki, hogy a korábbi ígéreteknek megfelelően a nyugdíjas-szövetkezetek mintájára alakulnak majd meg a kismama-szövetkezetek, akkor az kedvezményes adózást jelenthet a tagok számára.

A nyugdíjas szövetkezeteken keresztül munkát vállalóknak ugyanis csupán a 15 százalékos személyi jövedelem adót kell megfizetniük: ez volt a 2017 nyarán Kósa Lajos bábáskodásával elindult szövetkezeti forma fő vonzereje. Csakhogy mire a nyugdíjas szövetkezetek épp kezdtek volna megerősödni, a kormány egy huszárvágással kihúzta a lábuk alól a szőnyeget. Az idén januártól ugyanis már szövetkezeti tagság sem kell ahhoz, hogy a nyugdíjasok kedvezményes adózással vállaljanak munkát. Emiatt év elején már több nyugdíjas szövetkezet is a megszűnést fontolgatta. 

Tavaly júniusig – a nyugdíjas munkavállalók kedvezményes adózására vonatkozó tervek ismertetéséig - 140 nyugdíjas szövetkezet alakult, 30 ezer taggal, közülük mintegy 7 ezren vállaltak munkát is. Szerettük volna megtudni a Pénzügyminisztériumtól, azóta hogyan változott a létszám, és hány nyugdíjas szövetkezet szűnt meg az idén, de kérdéseinkre lapzártánkig nem kaptunk választ.

Pedig a válasz nem mellékes, ha ugyanezt a forgatókönyvet tervezi most lejátszani a kormány a kisgyerekes nőkkel is. Mint ahogyan a nyugdíjasoknál, úgy a kisgyerekeseknél sem világos ugyanis, miért volna szükség a kedvezmények igénybevételéhez egy köztes szervezet beiktatására, és miért nem lehet közvetlenül a kisgyerekeseket vagy az őket alkalmazó munkaadókat támogatni? A nyugdíjasok esetében ezt végül belátta a kormány, a kismamaszövetkezetek ügyében azonban egyelőre csak a kérdések maradnak.

Több gyerekkel nehezebb munkát vállalniMagyarországon a nők foglalkoztatási rátája az EU-átlagot meghaladó mértékben, csaknem 15 százalékkal marad el a férfiakétól, és ezen eddig a munkaerőhiány erősödése sem változtatott. A KSH adatai szerint február-áprilisban a 4,4 millió foglalkoztatott közül 2,4 millió férfi volt, 2 millió pedig nő. A férfiaknál ez 77, a nőknél 62,5 százalékos foglalkoztatási rátát jelent. Az elmaradásban komoly szerepet játszik a gyermekvállalás: minél több gyermeke van egy nőnek, annál kisebb valószínűséggel dolgozik. A 25-49 éves korosztályban 2018-ban a gyermektelen nők 88 százaléka dolgozott. Az egy- vagy kétgyermekes nőknek már csak a 72, a három vagy több gyermeket nevelőknek pedig csupán az 52 százaléka vállalt munkát.    

A túlzott eladósodás veszélyének tették ki ügyfeleiket a szabályok megszegésével.