Egy pillanatra sem volt kétséges, hogy a parlament elutasítja az Országos Bírói Tanács (OBT) kezdeményezését, hogy fosszák meg tisztségétől az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökét. Hogy ez megtörténhessen, mármint Handó Tünde leváltása, ahhoz az országgyűlési képviselők kétharmadának a szavazatára lett volna szükség. Tehát nem csak a teljes ellenzéknek, de a kormánypárti képviselők több mint felének a szavazata is kellett volna az OBT-indítvány elfogadásához. Ennek a valószínűsége pedig oly kicsiny volt, hogy a matematikusok nullát mondanának. Szájer József fideszes EP-képviselő felesége, az Orbán család régi, bensőséges barátja, Handó Tünde épp azért lett az OBH elnöke, mert a tisztséget neki találták ki, gyakorlatilag az ő személyére írták a bírósági igazgatási törvényeket. Hogy mennyire felel meg valóban ezeknek a jogszabályoknak, az persze már más kérdés (amire egyébként épp az OBT indítványa adja meg a választ: semennyire), de ha Orbánnak gondja lett volna a kilenc évre megválasztatott OBH-elnökkel, akkor már rég nem lenne a posztján, sőt, lehet, hogy maga a poszt – OBH-elnök – sem létezne. (Az éppen jegelt önálló közigazgatási bíróságok igazgatási felügyeletét – bocsánat, de ezt nem lehet másképp megfogalmazni - már nem az OBH elnöke látja majd el, hanem a mindenkori igazságügyi miniszter. Vagyis úgy tűnik, Orbán mégsem teljesen elégedett Handóval, bár némelyek szerint az OBH-elnök mandátumának 2021. január 1-jei lejárta után egész egyszerűen átülteti régi barátját a miniszteri székbe. Ehhez azonban Bajkai Istvánnak is lesz még egy-két szava – az egykori Fidesz-alapító, az Orbán család ügyvédje is Trócsányi László tárcájára hajt.) Még Schmitt Pál kezét is könnyebben engedte el, Handóra szüksége van a bíróságok és a bírák kordában tartására.
Ha ennyire nyilvánvaló volt az OBT-indítvány fogadtatása, a bírói tanács vajon miért kezdeményezte mégis Handó tisztségétől való megfosztását? Mert teszik a dolgukat. Bár az OBH-elnöke – a tanács létszáma miatt - vitatja az OBT legitimitását, a törvény szerint az OBT „ellenőrzi az OBH elnökének központi igazgatási tevékenységét”, vagyis a bírói tanács – benne a Kúria elnöke - tevékenysége e tekintetben bizonyosan megfelel a törvénynek, azaz legitim.
Az OBT-indítványt megtárgyaló és a Háznak az elutasítást javasló igazságügyi bizottság kormánypárti többsége ahelyett, hogy az OBT kezdeményezés tartalmáról, a feltárt törvénytelenségekről, azaz Handó „viselt dolgairól” szólna, az eljárás tisztességtelenségéről beszél, mondván: „legalább két” OBT-tag sikertelenül pályázott bírói vezetői posztra Handónál és „legalább egy” tag bírósági eljárást is indított ellene, vagyis nem részrehajlás nélkül döntöttek (újmagyarul: „elfogultság miatti téves és prejudikálással felérő indíttatásból”). Ehhez annyit, hogy ma – a Kúria kivételével – minden bíró Handónak köszönheti közvetve vagy közvetlenül bírósági pozícióját – tetszettek volna más törvényt írni.
Az igazságügyi bizottság pedig részrehajlás nélkül megállapította: amit Handó csinál, az mind szép és jó. Aki pedig mást mond...