Letelt a jelentkezési határidő a Konzervatív Párt vezetőválasztási összecsapására, méghozzá hétfő délután 17 órakor. Csak olyan tory képviselők szállhattak harcba, akiket a 313 fős parlamenti frakció legalább nyolc tagja biztosított támogatásáról. A vezetőválasztás levezénylésére hivatott 1922-es Bizottság közlése szerint tízen feleltek meg a kritériumoknak.
Az idő sürget. Elvileg október 31-ig kellene elhagynia az Egyesült Királyságnak az Európai Uniót, ám ezt megelőzően a parlament kétszer is többhetes szünetet tart. A június 13. délelőttjére kitűzött első menetben a versenyben maradásban reménykedő kandidátusok a képviselők legalább 5 százalékának (legkevesebb 17 honatya) szimpátiáját kell elnyernie. Ez nehezítés ahhoz képest, hogy a legutóbbi választási folyamat során csak a legkevesebb szavazatot szerzett jelölt szállt ki a megmérettetésből. A további fordulókat június 18., 19. és 20-án tartják meg.
A „döntőbe” jutott két tory közül a mintegy 160 ezret kitevő párttagság választja ki az új konzervatív vezető személyét. Az 1922-es Bizottság elképzelése szerint Theresa May a július 22-vel kezdődő héten keresi fel a Buckingham-palotában II. Erzsébetet és nyújtja be lemondó levelét, majd rövidesen követi őt a királyi rezidencián a pártvezetői cím új birtokosa, aki felkérést kap az új kormány megalakítására.
A jelöltek meghallgatásokon bizonyíthatják képességeiket. A BBC, de várhatóan a Sky News és az ITV kereskedelmi csatorna is rendez élő vitát. Az egyre fogyatkozó számú jelölt a kampány során a szigetország minden tartományában és nagyvárosában fellép és kizárólag párttagok számára összehívott fórumon igyekszik bizonyítani kiválóságát.
A vezetőválasztási kampány részvevőinek kényes egyensúlyt kell tartaniuk. Miután az egész helyzet a Brexit végrehajtásának kudarca miatt alakult ki, a kampányt várhatóan a kilépés megvalósításával kapcsolatos politika dönti el. Az új pártvezető-kormányfőnek ugyanakkor a társadalmi és gazdasági élet, az egészségügy, a szociális ellátás, a nemzetbiztonság és igazságszolgáltatás számos, évek óta megoldatlan kérdését is kezelnie kell. A brit fogadóirodák favoritja, Boris Johnson rögtön letette a névjegyét Brexit-ügyben, amikor a Sunday Times-nak adott interjújában kilátásba helyezte: addig, ameddig nem kap a jelenleginél kedvezőbb ajánlatot Brüsszelből, nem fizeti ki a 39 milliárd fontban rögzített válási kompenzációt.
A karizmatikus, művelt, de óriási bakikra is képes politikus máris azzal kezdte, hogy adócsökkentést ígért a magasabb jövedelemmel rendelkezők számára. Október 31-én az Egyesült Királyságnak mindenképpen, alkuval vagy anélkül, búcsút intenie az EU-nak, átmenetileg akár félretéve az északír “biztosítási politika” a backstop ügyét - hangoztatta. A volt londoni főpolgármester “sztárpolitikusokkal” venné magát körül és biztosítaná az országban élő 3,2 milió EU-állampolgár jövőjét.
Az utódlási küzdelemben mindeddig az éleseszű, jó svádájú, kiváló debattőr Michael Gove, volt újságíró követte Johnsont. Az ő esélyei azonban megcsappantak, amikor egy a közeljövőben megjelenő könyv kapcsán bevallotta a nyilvánosság előtt, hogy húsz évvel ezelőtt több alkalommal is kokaint fogyasztott. Elismerte, szerencséje volt, hogy annak idején nem büntették meg. Ám a szigorú amerikai igazságszolgáltatás örökre, de legalábbis évekre kitilthatja az országból a jelenlegi környezetvédelmi minisztert. Gove meg akarja valósítani a Brexitet, de szükség esetén hajlandó annak késleltetésére is. Kampányindító beszédében, már csak a figyelem elterelése érdekében is, több kellemetlen, sőt egyenesen idétlen megjegyzést tett riválisára, Johnsonra, akinek a 2016-os vezetőválasztás során ellehetetlenítette az esélyeit.
Jeremy Hunt külügyminiszter is szarkazmussal beszélt a “listavezető” Johnsonról. Kifejtette, “tapasztalt, komoly vezetőre” és nem “üres retorikára” van szükség. A Brexit-zsákutcából csak “ügyes politikával” lehet kijönni, amire, - véleménye szerint – csak tőle, mint sikeres üzletembertől, majd egészségügyi-, végül külügyminisztertől lehet számítani.
