Ezúttal nem kell sejtésekre és találgatásokra hagyatkozni. Az a levél, amit a Médiatanács küldött Takács Mária rendezőnek, teljesen egyértelműen fogalmaz: „A film dramaturgiájába nem illeszkedő, egyértelmű aktuálpolitikai állásfoglalások összeegyeztethetetlenek a Magyar Média Mecenatúra Program céljával és működésével”.
Mivel a bírálóbizottság szerint a tartalom „jelentősen eltér” a pályázó által benyújtott koncepciótól, a Médiatanács úgy ítélte meg, hogy a filmkészítők szerződésszegést követtek el. A benyújtott pénzügyi bizonylatok rendben voltak ugyan, ám a „jelentős tartalmi eltérésre tekintettel” a Médiatanács a megítélt 5,4 milliós támogatásból visszatartja azt a 20 százalékot – több mint 1 millió forintot –, amit utófinanszírozásként kellene kifizetnie.
A Mandák Ház lelkésze című dokumentumfilm a háromgyermekes Bolba Márta gyülekezeti munkáját mutatja be. A soproni születésű evangélikus lelkész 2012-ben került a Külső-Józsefvárosba, a VIII. kerületi Karácsony Sándor utca kisvárosias hangulatú épületébe, amely egykori tulajdonosáról, a tehetős Mandák családról kapta nevét.
Amikor megkezdte szolgálatát, senki nem járt istentiszteletekre. Az evangélikus egyház erősen hajlott rá, hogy felszámolja a helyet. Bolba Márta azonban úgy volt vele, hogy „nem szűnhet meg egy gyülekezet a főváros közepén”. Két évig tartó vesződségébe került, de lassacskán szállingózni kezdtek a hívek. Gyülekezete ma már közel száz tagot számlál.
- Lehet, hogy parányi világ, de létezik – hangsúlyozta a Puskin Moziban tartott díszbemutatón Tompa Andrea író. Jellemzése szerint szigetszerű, szeretetalapú világ ez. Bolba Márta minden mondatával, cselekedetével visszatér a forráshoz, a jézusi tanításhoz. Megmutatja az egyház lehetséges erejét.
A józsefvárosi evangélikus lelkész jórészt rászorulókkal, hajléktalanokkal foglalkozik. Ahogyan nem messze tőle egy másik valódi keresztény, Iványi Gábor is teszi. Bolba Márta hisz abban, hogy közös asztalhoz kell ültetni az embereket. Szerdánként „nyitott vacsorákat” szervez a gyülekezeti házban, ahol társadalmi, szociális helyzettől függetlenül mindenki szívesen látott vendég.
A forgatás több helyszínen, egy éven át tartott. Trencsényi Klára operatőr bravúrosan dolgozott, felvételei fokozzák a hatást. Az ilyen alkotásokra szokták mondani: lélekemelő.
- Annyira a periférián vagyunk, hogy nem lehet velünk mit kezdeni – mondta ironikusan a gyülekezet egyik presbitere a filmben. Bolba Márta ellenben állítja, hogy – bár idehaza még nincs így – ő a keresztény fősodorhoz, a mainstreamhez tartozik. A bemutató utáni beszélgetésen Szőke Péter, a katolikus Szent Egyed közösség képviselője is arról beszélt, hogy a perifériának a központtá kell válnia az egyházban.
Bolba Márta meggyőződése szerint a keresztényeknek van közéleti felelősségük. Bár 2017-ben független jelöltként elindult egy józsefvárosi időközi önkormányzati képviselőválasztáson (csak harmadik lett), ez a próbálkozása a filmben nem kerül szóba. Láthatjuk viszont később, a VIII. kerületi közmeghallgatáson felszólalni, mikor is az üresen álló önkormányzati bérlakásokról tesz fel kérdéseket. Kocsis Máté akkori fideszes polgármester pedig gúnyos félmosollyal közli, hogy szerinte „nem helyes aktív politikusokról közpénzen dokumentumfilmet készíteni”.
Feltűnik aztán a 2018-as parlamenti választás estéje. A lelkésznő férje, Román Péter a tévében nézi, ahogyan a Fidesz győzelmét ünnepelve Orbán Viktor és Semjén Zsolt diadalittasan énekli a Kossuth-nótát. Bolba Márta előzőleg a „változás” mellett tett közzé videófelhívást. Amikor a választás másnapján férje azzal ébreszti, hogy „kétharmad”, úgy érzi, nem bír felkelni az ágyból.
Megszólal egy Viktor keresztnevű evangélikus lelkész is, aki kocsivezetés közben nyilatkozik arról, hogy ő a jobboldalhoz húz, míg Bolba Márta inkább a baloldali-liberális oldalhoz. Ennek azonban semmi jelentősége, remekül együttműködnek egymással az egyházban.
Ennyi az aktuálpolitika: néhány rövid jelenet a 70 perces dokumentumfilmből. A Médiatanácsnak már ez is sok volt.
Takács Mária rendező kérdésünkre kijelentette, hogy nem szegett szerződést, teljesítette, amit a pályázatában vállalt. Egyetlen kockát sem hajlandó kivágni az országjárásra induló filmből. A Médiatanács döntése azonban nehéz anyagi helyzetbe hozta az alkotókat. Ezért adománygyűjtést indítanak A Mandák Ház lelkésze Facebook-oldalán, remélve, hogy közösségi adakozásból sikerül előteremteni az elvont több mint 1 millió forintot.
Az ügynek különös pikantériát ad, hogy a film az Ember Juditról elnevezett pályázaton nyert támogatást. A Médiatanács oldalán olvasható méltatás szerint Magyarországon nincs még egy rendező, „akinek annyi filmjét tiltották volna be, mint Ember Juditét”. Persze, ez jó régen történt – a Kádár-korszakban.
