Míg a 2019-es költségvetésben a kiadások 10,1 százalékát tette ki az oktatás, a 2020-as tervezetben ez az arány már csak 9,8 százalék – mutatott rá a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke. Totyik Tamás szerint a 2019-es évhez viszonyított 48 milliárdos „többlet”, amiről a napokban Varga Mihály pénzügyminiszter beszélt, nem jelent előrelépést.
– állítja a szakértő. Hozzátette: noha a kormánypárti médiában elhangzottak ilyen ígéretek, a pedagógusbérek emelésére egy forint sincs elkülönítve a tervezetben. Ha azt a 48 milliárdos elméleti pluszt, amit a pénzügyminiszter említett, csak a fizetésekre fordítanák, mindössze 6 százalékos béremelést (nettó 14 ezer forintot) jelentene a pedagógusoknak.
A szakszervezet aggályosnak tartja a diákok két hetes, külföldi nyelvi kurzusára szánt összegek felhasználását is. A kormány erre 90 milliárdot biztosít, ami a PSZ számításai szerint 640 ezer forintot jelent egyetlen diák esetében. Összehasonlításképp: az államnak egy tanuló oktatása évi 800 ezer forintjába kerül.
mondta Totyik.
A költségvetési tervezetből kiderült az is: sportra kétmilliárd forinttal többet tervez költeni a kormány, mint oktatásra.
– erről már Pogátsa Zoltán közgazdász beszélt a PSZ csütörtök esti rendezvényén. Noha szakmai szervezetek évek óta szeretnék elérni, hogy a bruttó hazai termék minimum 6 százalékát tegyék ki az oktatási kiadások a jelenlegi, 5 százalék körüli arányhoz képest, a szakértő szerint az elvártnál legalább egy százalékponttal magasabb ráfordítás kellene ahhoz, hogy Magyarország versenyképessége növekedjen. – A mi humántőke mutatóink ugyanis lényegesen rosszabbak, mint az uniós átlag – mondta.
Hangsúlyozta: alapvetően a tudás határozza meg egy ország versenyképességét, vagyis az, hogy az ott élők mennyire képzettek. – Magas technológiát csak magas tudású emberek tudnak előállítani, fenntartani – fogalmazott. Noha az állam az utóbbi időben többet kezdett költeni az iskolák infrastrukturális fejlesztésére, a digitalizációra,
