hajléktalan;

- AB: nem alaptörvény-ellenes a hajléktalanok büntetése

De a szankciók alkalmazásakor „fokozott körültekintéssel” kell eljárni.

Nem alaptörvény-ellenes a szabálysértési törvénynek az „életvitelszerű közterületen tartózkodás” tilalmára vonatkozó szabályozása – közölte csütörtökön az Alkotmánybíróság (AB). A testülethez több bíró fordult panasszal még tavaly októberben, miután életbe lépett az utcán élő embereket büntető – és akár elzárással is sújtó – rendelkezés, amit az emberi méltósághoz való joggal és más alkotmányos jogokkal is ellentétesnek találtak. 

Az AB elutasította a bírói indítványokat – annak ellenére is, hogy 2012-ben már megsemmisítettek egy hasonló szabálysértési tényállást.

Erre akkor azért volt lehetőség, mert az Alaptörvény még nem foglalta magába az „életvitelszerű közterületen tartózkodás” tilalmát. A fideszes kormánytöbbségnek köszönhetően ez megváltozott: az Alaptörvény tavalyi, hetedik módosítása már tiltja az utcán élést; így a szankciókat sem lehet alapvetően alkotmányellenesnek tekinteni. „Egy alaptörvényi tilalom megszegését, tehát egy jogellenes magatartást az Alaptörvény nem védi” – írták.

Ugyanakkor leszögezték:

az államnak a szankció alkalmazásakor „fokozott körültekintéssel” kell eljárnia. „Az Alkotmánybíróság alkotmányos követelményként kimondta, hogy a támadott szabálysértési szankció csak akkor alkalmazható, ha a hajléktalan személy ellátórendszerben való elhelyezése a cselekmény elkövetésekor igazolhatóan biztosított volt”

– olvasható a közleményben. Vagyis csak akkor szabad büntetést kiróni, amikor valaki annak ellenére is folyamatosan az utcán él, ha egyébként valamelyik hajléktalanszállón lenne számára hely.  Az AB álláspontja szerint a szabályozás azokkal szemben állapít meg szankciót, akik az erre irányuló alaptörvényi tilalom, illetve többszöri, kifejezett felhívás ellenére sem kívánnak felhagyni az életvitelszerű közterületen tartózkodással.

„A támadott tényállás tehát nem egy állapotot (a hajléktalan létet) szankcionálja, hanem az együttműködési kötelezettség megsértéséhez fűz jogkövetkezményt”

– írták.

A döntés egyébként nem volt egyhangú: a határozathoz Pokol Béla alkotmánybíró párhuzamos indokolást csatolt, míg Czine Ágnes, Juhász Imre, Hörcherné Marosi Ildikó, Schanda Balázs, Stumpf István és Szalay Péter alkotmánybíró különvéleményt fűzött. Ötük szerint a szabályozás igenis alkotmányellenes.

A hajléktalanságot kriminalizáló törvénynek eddig szinte semmilyen pozitív hatása nem volt. A Menhely Alapítvány és a Február Harmadika Munkacsoport áprilisi jelentéséből kiderült: lényegében csak félelemkeltésre volt jó.

A korábbi évekhez képest nem nőtt számottevően a menedékhelyeket, szállókat igénybe vevő hajléktalanok száma, de egyre több lett a rejtőzködő és a közhangulat is érezhetően romlott: a hajléktalan embereket egyre több erőszak éri.
Jogvédők: embertelen döntés születettBár öt alkotmánybíró különvéleménye szerint a szabályozás alkotmányellenes, az Alkotmánybíróság szerint a hajléktalan emberek kriminalizálása és börtönbe zárása nem ütközik az Alaptörvénybe. A civil jogvédőkből álló Szabálysértési Munkacsoport álláspontja szerint a többségi döntés elfogadhatatlan. Valójában a törvény a gyakorlatban alkalmazhatatlan - az ellátórendszer a jelenlegi kapacitás mellett nem képes befogadni a közterületen élő hajléktalan tömegeket – reagált a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ). Úgy vélik, embertelen alkotmánybírósági döntés született a hajléktalan emberek elzárásáról. 

B és C verziók is vannak a múlt hét szerdán hullámsírba süllyedt Hableány kiemelésére – derült ki a nemzetközi kutatómunkát irányító Terrorelhárítási Központ (TEK) csütörtök délutáni sajtótájékoztatóján.