Nemzetgazdasági hátrányt okozhat, ha nyilvánosságra kerülnek a Magyarországra csábított külföldi beruházások adatai Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint, aki - mint a hvg.hu írja - ezért új fejezetet javasol a külképviseletekről szóló törvénybe. A javaslat címe szerint "a közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatok megismerhetőségéről", valójában azonban ennek az ellenkezőjéről szól:
Ez alatt az idő alatt nem lennének kiadhatóak a támogatási kérelemben, az annak befogadhatóságának vizsgálatakor keletkezett iratokban és a támogatási döntésben foglalt adatok. A szöveg szerint ez akkor van így, ha ezek "megismerése Magyarország külpolitikai, külgazdasági vagy nemzetgazdasági érdekeinek illetéktelen külső befolyástól mentes érvényesítését vagy nemzetbiztonsági érdekeit veszélyezteti". A miniszter hivatkozik az információszabadság-törvényre, amely az ilyen korlátozást „külügyi kapcsolatokra, nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatokra tekintettel” megengedi.
Kivételt a titkosítás alól ugyan elvben lehetne tenni, de nem valószínű, hogy erre sor kerülne: az indoklásban az olvasható, hogy a befektetők Magyarországon történő letelepedésének elősegítése kiemelt nemzetpolitikai cél, és az adatok nyilvánossága ebben rontja az ország tárgyalási pozícióját. Ez nyilván igaz: ha az egyik gyártó megtudja, hogy a másik 130 milliárdos infrastrukturális beruházást kap ajándékba, miért elégedne meg néhány milliárd forint közpénzzel?
Megint elosztogattak 1,27 milliárd forint közpénzt
A hónap első milliárdos nagyvállalat-támogatását hétfőn jelentette be Szijjártó Péter: gyártócsarnokot épít a Veszprém megyei Litéren a Termelés-Logistic-Centrum Kft. (TLC Kft.), és ehhez a vállalat 1,27 milliárd forint befektetési támogatást kap a magyar adófizetők pénzéből. A kormányzati segítséget azzal indokolta, hogy a beruházó a legkorszerűbb gyártóeszközöket és robottechnológiát telepíti az acélszerkezeteket gyártó csarnokba, és 80 új munkahelyet létesít.
Legutóbb május végén jelentett be hasonló pénzosztást a miniszter: akkor francia gyógyszer- és autógyáraknak adott 2,25 milliárdot forintot a kormány. Majd Szijjártó arról is beszélt, a kormány feladata kordában tartani a béremelkedést, hogy versenyképes maradjon az ország. Kitért arra is, hogy folyamatosan könnyíteni kell a cégek adóterhét, mert akkor a nagyvállalatok pénzt takaríthatnak meg - ebben, úgy látszik, az egykulcsos, 9 százalékos társasági adóval még nem ment elég messzire a kormány. Végül is tényleg: a nagyvállalatok még fizetnek adót Magyarországon. Egyelőre.
