Új koncepció formálódik, amelynek már nem Schmidt Mária a gazdája – írtuk a Sorsok Házáról márciusban. Köves Slomó rabbi most a Jerusalem Postnak megerősítette, hogy sem Schmidt Máriának, sem az általa vezetett Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítványnak nincs már szerepe a józsefvárosi emlékközpont koncepciójának kialakításában. Az ellentmondásos történész már nem része a magyar holokausztmúzeumnak – szemlézte a Jerusalem Post cikkét az Index.hu.
A Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely miniszter tavaly szeptemberben jelentette be, hogy a kormány a Köves Slomó vezette Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) tulajdonába és üzemeltetésébe adja az évekkel ezelőtt elkészült, de az emlékezetpolitikai viták miatt üresen álló Sorsok Házát.
Egyedülálló a világon, hogy egy zsidó szervezet működtessen egy államilag létrehozott holokausztmúzeumot, ezt sokkal nagyobb felelősség lett volna visszautasítani, mint megpróbálni jól csinálni – méltatta a kormány eljárását és magyarázta saját szervezete döntését Köves Slomó a bejelentéskor. Gulyás Gergely akkor azt ígérte – a jelek szerint kissé elhamarkodottan –, hogy a józsefvárosi intézmény a magyarországi holokauszt 75. évfordulóján, tehát idén megnyitja kapuit.
Köves Slomó aztán módosított az időponton. Kérdésünkre tavasszal közölte: „nehezen tudom elképzelni, hogy ebben az évben megnyílik a Sorsok Háza”. Indoklása szerint „a magyar kormány, csakúgy, mint a projekt kialakításában résztvevő többi szereplő célja, hogy egy a ma nyelvén szóló, széles rétegeket megszólító, intellektuálisan és emocionálisan egyaránt megérintő és hiteles kiállítási anyag jöjjön létre. Ennek a kidolgozása időt igényel.”
Gulyás elődje, Lázár János konszenzus meglétéhez kötötte a Sorsok Háza megnyitását. Márpedig konszenzus nem létezik a legnagyobb hazai zsidó szervezet, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) nélkül. A váratlan lépést, hogy a kormány a Sorsok Házát átadja a konkurens EMIH-nek, a Mazsihisz elutasítással fogadta.
Heisler András, a Mazsihisz elnöke kijelentette, hogy az emlékközpontról csak a kormánnyal hajlandók tárgyalni, az EMIH-hel vagy Schmidt Máriával nem. Ahogyan azonban korábban írtuk: új helyzet állhat elő, ha a Mazsihisz azt látja, hogy Schmidt Mária kimarad a projektből, miközben az EMIH-nek sikerül elnyernie a külföldi intézmények támogatását.
Ebbe az irányba haladunk. Köves Slomó nemrég arról beszélt a Klubrádióban, hogy az előkészítést Yitzhak Mais professzor vezeti, aki húsz éven át a Jad Vasem történelmi igazgatójaként dolgozott. Bevonták a munkába a New York-i Holokauszt Múzeum egykori igazgatóját, David Marwellt, és a csoport tagja Esther Farbstein izraeli történész is. A Sorsok Háza új koncepcióját már a kormány is jóváhagyta.
A terveket a Nemzetközi Holokauszt Emlékezet Szövetségnek (IHRA) Luxemburgban tartott összejövetelén is bemutatták – számolt be a Jewish Telegraphic Agency nyomán a Szombat.org, hangsúlyozva, hogy a Sorsok Háza új koncepciója nem tagadja Magyarország kollaborációját a náci Németországgal. A prezentáció során a Sorsok Háza hazai közreműködőinek sorában Biró Ákos, Botos János, Dombi Gábor, Haraszti György, Kovács Gergely, Kovács Tamás, Pelle János és Surányi András neve jelent meg.
Bármennyire is úgy látszik, hogy felpörögtek az események, még évek telhetnek el az emlékközpont megnyitásáig. Orbán Viktor miniszterelnök tavaly októberben a Demokratikus Koalíciónak azt válaszolta, hogy semmi sem hajtja a kormányt, kivárják, amíg nyugvópontra jutnak a viták.
