Nem véletlen, hogy az elszegényedő észak-borsodi falvakban nem remélnek látványos változást a falusi csoktól, a feltételeket ugyanis úgy határozták meg, hogy elsősorban a tehetősebbeknek kedveznek. - A piac már bőven megemelte az elnyerhető támogatás összegével az ingatlanok és az építkezések költségét, különösen a vonzó helyeken. Azokon a területeken pedig ahová kevesebben költöznének, szinte alig veszik majd igénybe a csokot – mondta lapunknak egy építőipari szakember. Hozzátette: az anyagárak a mai napig emelkednek, sőt, ilyen mértékben még sosem nőttek, mint az elmúlt két évben. A munkabérek szintén az egekben vannak, a munkaerőhiány ugyanis óriási, így aki jó a szakmájában, az annyit kér, amennyit akar. Emiatt viszont a megrendelők már az osztrák árakkal kalkulálhatnak, különösen a nyugati határszélen. - Az embereknek sajnos fogalmuk sincs, mennyi pénzből lehet ma egy házat megépíteni, nem járnak alaposan utána, ezért fennáll a veszélye annak is, hogy a magukat túlvállaló családok közül többen belebuknak majd az építkezésbe, vagy sok ház félbe marad – fogalmazott.
Hasonlóképpen vélekedett Lukács Zoltán ingatlanszakértő is, aki szerint a frekventáltabb helyeken, azaz a nagyvárosok, valamint a turisztikai központok körzetében lesz komolyabb érdeklődés a falusi csok iránt, viszont ezeken a településeken már most is magasak az árak. - Egy Balaton- vagy egy Győr környéki településen már most is bőven tízmillió forint fölötti összeget kérnek még a felújítandó ingatlanokért is. Az átlagos vagyoni helyzettel rendelkezők emiatt nem tudnak majd odaköltözni, egy kis borsodi, baranyai, zalai vagy somogyi faluba viszont nem is akarnak majd. Elvégre ezeken a területeken nincs munkahely, nincs óvoda és iskola, csak napi négy busz jár, a bolt pedig drága és nincs benne választék. Ezek mind olyan körülmények, amelyek miatt az ott élők is inkább elköltöznek, nemhogy újak jönnének.
A négyszáztizenegy lelkes Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Szemerén öt-hat eladó ház van, az áruk három és nyolc millió között mozog. Egy háromgyerekes család könnyedén meg tudná venni, sőt, akár fel is tudná újítani a 10 milliós állami támogatásból, ennek ellenére nem látszik érdeklődés az itteni ingatlanok iránt.
Farkas Ferenc polgármester szerint a helybéliek többsége vágyna tágasabb vagy komfortosabb otthonra, de nem tudnak részt venni a pályázaton, mert többségük közmunkás, őket pedig az állam kizárta a támogatotti körből. Talán az a néhány család élhet majd a lehetőséggel, akiknél a keresők valódi munkahelyen, jellemzően a falutól negyven kilométerre lévő Kassán dolgoznak. Szemeréről ugyanis bonyolultabb bejárni Miskolcra, mint szlovák területekre, s kellő jelentkező híján még a gyári buszok sem jönnek be a faluba.
Üveges Gábor, az encsi kistérségben lévő Hernádszentandrás polgármestere szerint a falusi csoknak akkor lenne értelme, ha közösségteremtő emberek vásárolnának belőle házat, akik felélesztenék a sokszor csak vegetáló kistelepüléseket. - Vidéken ma már elképesztő a hiány szociális szakemberekből, orvosokból, pedagógusokból, a falusi értelmiség pedig egyre inkább megszűnőfélben van.
Ezen nem fog változtatni, hogy valaki hárommillió forintból házat vehet, ennek a támogatásnak akkor lenne érelme, ha párhuzamosan ösztönöznék a vidéki munkahelyteremtést is – mondta. Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke szerint azoknak a falvaknak jelent komoly fejlődési lehetőséget a falusi csok, amelyek fejlett körzetközpontok – mint például Győr, Kecskemét, Székesfehérvár, Paks – agglomerációjában találhatóak. Nagyjából harminc kilométeres körzetben, az ettől távolabb esőkön, valamint az olyan térségben lévőkön, ahol nincsenek fejlett nagyvárosok – mint például a Dél-Dunántúl –, érdemben nem segít a támogatás.
- Ha a legközelebbi nagyvárosban akad normális munka, normális fizetéssel, s megfelelő a tömegközlekedés, akkor az emberek hajlandóak lesznek odaköltözni ezekbe a falvakba – mondta. – A többi településen viszont csak néhányan tudják majd igénybe venni a támogatást, jellemzően helybéliek, vagyis ettől nem nő majd az adott falu népessége. A TÖOSZ elnöke szerint érthető, hogy a döntéshozók meghatároztak kritériumokat, de szövetségük szerint ezeken valamelyest enyhíteni kellene.
- Több, ezer fő alatti kistelepülésről kerestek meg bennünket, ahol azért nőtt a lélekszám, mert beköltözött egy nagycsalád, ám ettől még ugyanolyan rossz helyzetben vannak, mint a többiek – jegyezte meg Schmidt Jenő. – Éppen ezért azt javasoljuk, hogy minden ezer főnél kisebb faluban lehessen igényelni a falusi csokot. Ez ráadásul nem növelné jelentősen a támogatási keretet. És azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a falvak elnéptelenedésének megállítására a falusi csok csak az első lépés, még rengeteg infrastrukturális, oktatási és egészségügyi fejlesztésre, szolgáltatások beindítására lesz szükség, hogy hatása legyen - tette hozzá.
