Talányos kérdés, hogy a múlt vasárnapi európai parlamenti választások hazai eredményének lesz-e bármilyen közvetlen hatása a magyar gazdaság kilátásaira. A NER kampányának érvanyaga között még az utolsó pillanatokban is az szerepelt - remélhetőleg ebben a formában utoljára -, hogy azért illett a Fideszre szavazni, mert "a bevándorláspárti vezetés tönkreteszi Európát, veszélyezteti az európai életformát, benne a magyar gazdaságot, az adócsökkentéseket, a béremeléseket, a magyar vállalkozásokat is." Varga Mihály szakmai meggyőződését feladva, a számára kifizetődő politikai alázattal és fenyegetésszámba menő szózattal buzdított a kormányhűség kinyilvánítására.
Alig 72 óra elteltével aztán már meg is feledkezett az - egyébként nem létező - bevándorlásveszély és a gazdaságpolitika közötti kapcsolat kinyilatkoztatásáról, és előállott a gazdaságvédelmi akciótervvel, amelynek célja annak bizonyítása, hogy képesek vagyunk talpon maradni, ha körülöttünk villámok cikáznak is.
Az akcióterv annak bizonyítéka, hogy a Pénzügyminisztériumban és környékén még dolgoznak olyan szakemberek, akiket a NER unortodoxiával átitatott gazdaságpolitikájának közel egy évtizede alatt sem sikerült teljesen a víz alá nyomni. A dokumentumnak a totóra hajazó 13+1 pontja összességében legfeljebb néhány tized százalékpontot javíthat csak a növekedési kilátásokon, de a manapság a kicsinek is illik örülni. Azt az ambiciózus tervet ideig-óráig ugyan szolgálhatják ezek az elképzelések, hogy két százalékponttal meghaladja majd a magyar gazdaság teljesítménye az Európai Unió átlagát, de komoly ráhatásuk erre semmiképpen nem lesz. Azt viszont üdvözölhetjük, hogy végre megszűnhet az a piacgazdaságellenes reklámadó, amely a költségvetés bevételeire vajmi csekély hatást gyakorol, de arra alkalmas volt, hogy a kormány tevékenységét kritikus szemmel néző médiát sanyargassa.
Az ötletbörze újabb portékája készült el. kevés benne ugyan az új elem, de van rá esély, hogy megvalósítható. Ne legyünk telhetetlenek.