Befejezte három napos romániai látogatását vasárnap Ferenc pápa. Vasárnap Balázsfalván hét, a kommunizmus idején vértanú halált halt görög-katolikus püspököt avatott boldoggá, egy 800 pap jelenlétében celebrált szabadtéri szentmise keretében. A Szabadság mezején mintegy 100 ezer görög-katolikus zarándok imádkozva, vallásos énekeket énekelve várakozott Ferenc pápára. A helyszín, bár más vonatkozásban, de ugyanolyan „szent” és szimbolikus erejű az erdélyi románok számára, mint Csíksomlyó a magyaroknak. A Gyulafehérvár közelében található megyei jogú város ma a görög-katolikus egyház központja, amely a 19. századi erdélyi-magyarországi román nemzeti mozgalom központja is volt.
A Szabadság mezeje az 1848-as forradalom nyomán lett román nemzeti emlékhely. Az erdélyi románok akkor, májusban az itt tartott nemzetgyűlésen fogalmazták meg követeléseiket a magyar vezetés felé, majd azok nem teljesülése után ugyanazon év szeptemberében itt fogadtak hűségesküt a császárnak a magyar forradalom ellen. 1861-ben ugyancsak egy itt tartott nemzetgyűléssel léptek fel Erdély uniója ellen.
Az emlékhelyen a román történelem 48’-hoz kötődő figurái mellett ott van Petőfi Sándor szobra is. A katolikus egyházfő tisztában volt helyszín szimbolikájával és Erdély történelmével, etnikai, felekezeti összetettségével egyaránt. Kitért arra, hogy a román nemzeti egység bölcsője a hely, de arra is emlékeztetett, hogy Erdély földjén, Tordán született meg elsőként a vallásszabadság törvénye. "Vannak hangok, amelyek félelmet és megosztottságot hirdetnek, és épp azt akarják megsemmisíteni, ami e tájak legértékesebb öröksége, a toleranciát”, mondta Ferenc pápa. Hangsúlyozta, 1568-ban az erdélyi országgyűlés elfogadta a tordai ediktumot, a világtörténelemben először foglalva törvénybe a vallásszabadságot, toleranciát, szankcionálva mindenféle radikalizmust. Úgy emelte ezt ki, hogy nyilván tisztában volt azzal, hogy ez az ediktum az unitárius János Zsigmond fejedelem és a „szentháromság-tagadónak” is mondott unitárius egyház alapító püspökének, Dávid Ferencnek az öröksége. Mégis, ennek az örökségnek a védelmére szólította hallgatóságát az egyházfő, felkérve őket, lépjenek fel mindenféle megosztási kísérlet ellen, a testvériségért, a párbeszédért, a szabadságért.
A balázsfalvi zarándokoknak az idő is kedvezett, nem úgy, mint szombaton a Csíksomlyóra érkezőknek. Ferenc pápa útvonalát is módosítani kellett a vihar és a zuhogó eső miatt, így az egyházfő nem Bákóból helikopterrel, hanem autóval érkezett a helyszínre a marosvásárhelyi repülőtérről. Ennek ellenére csúszás nélkül kezdődött el a szentmise, aminek idejére az eső is elállt, a hideg azonban maradt.
A körülmények annyira viszontagságosak voltak, hogy több zarándokcsoport félútról visszafordult a városba, főleg gyerek-iskolás csoportok vezetői döntöttek így. Mégis több százan szorultak orvosi ellátásra. A Hargita megyei szakszolgálat tájékoztatása szerint a 141 személyt részesítettek ellátásban a hegyen, a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt további 262-en a Csíksomlyón, illetve Csíkszeredában felállított mobil kórházakban kaptak ellátást átfázás miatt. A kezelésre szorulók között 46 külföldi állampolgár volt, Ukrajnából, Mexikóból, Lengyelországból és Magyarországról.
Csíksomlyói miséjét Ferenc pápa olaszul celebrálta, ezt fordították románra és magyarra. A várakozások ellenére nem szólalt meg magyarul, igaz románul sem, amit pedig minden más helyszínen – Bukarestben, Iasiban, Balázsfalván és Nagyszenben – egyaránt megtett. A moldovai történelmi fővárosba, Iasi-ba tett vizit kapcsán, ahol a városközpontban fiatalokkal és fiatal gyerekes családokkal találkozott az egyházfő, írta a román sajtó, hogy a pápa örökre belopta magát a moldvaiak szívébe, amikor közvetlenül és anyanyelvükön köszöntötte őket. Bár magyarul nem szólalt meg az egyházfő, egész látogatása során kiemelt figyelmet szentelt a nemzeti kisebbségeknek. Iasiban például, a több tízezer ember előtt elhangzott beszédében külön köszöntötte a moldvai egyházmegyében élő csángókat, lengyeleket és oroszokat és arra buzdította a résztvevőket, hogy járjanak együtt, örvendjenek a közös találkozásoknak még akkor is, ha ez nem mindig könnyű. A pápa beszéde utáni egyetemes könyörgések is többnyelvűek voltak, az egyházmegyéhez tartozó minden népcsoport anyanyelvén, egyebek mellett magyarul is elhangzottak. Mint ahogy Csíksomlyón is, ahol a magyar mellett románul és németül is sorra kerültek. Ferenc pápa Balázsfalváról Nagyszebenbe ment, ahol szintén tömegek várták.
