Ahogy semmilyen érdemi indoka nem volt az önálló közigazgatási bíráskodás hazai bevezetésének, úgy az új bírósági rendszer mostani, határozatlan időre való elhalasztásának az okai is meglehetősen homályosak. Könnyebb lenne a dolgunk, ha ezúttal elhinnénk, amit a kormány, pontosabban Gulyás Gergely mond: "egy olyan európai és nemzetközi vita kereszttüzében áll a közigazgatási bíráskodás bevezetése, ami a mi véleményünk szerint ugyan alaptalanul a bírói függetlenséget kérdőjelezi meg, de mi olyan kiemelt fontosságúnak tartjuk a bírói függetlenség kérdését, hogy (...) határidő nélkül az önálló közigazgatási bírósági rendszer bevezetését a kormány elhalasztja”.
De nem hisszük el, sőt hangosan felkacagtunk, amikor ezt olvastuk.
A bírói függetlenséget ugyanis az elmúlt kilenc évben a Fidesz megszámlálhatatlan alkalommal kérdőjelezte meg. Elég csak a Kúria tavalyi, választási döntésére gondolni, amelyet Orbán Viktor - sajtófőnökén keresztül - úgy minősített: "egyértelműen és súlyosan beavatkozott a választásokba a Kúria, miután elvett egy mandátumot a kormánypártok választóitól". (A Kúria álláspontja szerint csak a NVB határozatának törvényességét vizsgálták felül.) De akár a Cosma-ügyet is felhozhatjuk, amikor Orbán a parlamentben fejezte ki elégedetlenségét a "túl enyhe" ítéletek miatt, Navracsics Tibor miniszter pedig az ítélkezési gyakorlat megváltoztatására kérte a Kúriát.
Apropó, ítélkezés: az Alaptörvény tavalyi, hetedik módosításakor - amely kimondja, hogy a rendes bíróságok mellett léteznek az önálló közigazgatási bíróságok is - beleírták az alkotmányba, hogy "a bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik". A jogszabályok célját pedig - az Alaptörvény szerint (!) - a jogszabály preambulumában, illetve a megalkotására vagy módosítására irányuló javaslat indokolásában kell keresnie a bírónak. Képzeljünk el egy bizonytalan bírót, aki értelmezné egy adott jogszabály szövegét: ehhez elő kell keresnie az eredeti törvénytervezetet, s megnéznie annak indoklását, majd ezek alapján döntenie.
A közigazgatás bíráskodás elhalasztásáról szóló, most beadott tervezet indoklása így szól: "A Javaslat célja, hogy az önálló közigazgatási bírósági szervezet felállítási folyamatának további előrehaladása ne hátráltassa a Magyarországot ért, megalapozatlan jogállamisági kritikákkal kapcsolatos viták megnyugtató lezárását." Egy bíróság vajon hogyan tudná értelmezni ezt az indoklást? Vajon a "megalapozatlan kritikák" a jövőben is megalapozatlanok lesznek, vagy esetleg megváltozik státuszuk? Vagy ha a viták elhúzódnak, és nem zárulnak le megnyugtatóan?
Ne higgyünk tehát a kormánynak! Az Alaptörvényben benne maradnak a közigazgatási bíróságok, így bármikor bevezethető az új bírósági rendszer. Pillanatnyi nemzetközi érdekük úgy kívánja, hogy most halasszanak. De holnap már más lesz az érdekük. Ahogy Fleck Zoltán fogalmazott - amikor azt kérdeztem, bevezetik-e és mikor az új bírósági rendszert -: az autoriter rendszerek teljesen kiszámíthatatlanok.