A gyerekeknek is ugyanazokra a tápanyagokra van szükségük, mint a felnőtteknek, csak kisebb mennyiségben. A pontos tápanyagigény életkor, nem, méret, növekedés és az aktivitás szintjétől is függ. Szakértők szerint a 2 és 8 év közöttiek napi 1000–1 400, a 9–13 éves korosztály napi 1400–2 600 kalóriabevitelt igényel. Az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia táplálkozási irányelvei szerint az egy éven felüli, egészséges gyerekeknek nincs szükségük étrend-kiegészítők szedésére, mert a kiegyensúlyozott, különböző gyümölcsöket, zöldségeket, gabonát, tejterméket és fehérjét tartalmazó táplálkozással minden, a fejlődésükhöz szükséges vitaminhoz hozzájutnak.
Ha azonban egy gyerek nagyon válogatós, bizonyos ételeket nem hajlandó megenni, illetve allergia, betegség esetén szükség lehet bizonyos vitaminok pótlására. Különösen a kalcium, a vas, a cink és a B12- és D-vitaminok hiányai gátolhatják a fejlődését – írta a Healthline.
Egy, 3–7 év közötti gyerekeket vizsgáló tanulmány szerint túlzott válogatás esetén alacsony lehet a vas és a cink bevitele. A hosszabb ideje tartó válogatós időszak mikrotápanyag-hiányhoz vezethet, ami táplálék-kiegészítő szedését teheti szükségessé. A cöliákiás vagy gyulladásos bélbetegségekben szenvedő gyermekek számára nehézséget okoz a vas, a cink és a D-vitamin ellátottság, mert ezek a betegségek a mikrotápanyagok felszívódásáért felelős bélrészeket károsítják. A cisztás fibrózisban szenvedő gyerekek a zsírt nem tudják feldolgozni, ezért számukra a zsírban oldódó, A-, D-, E- és K-vitaminok felszívódása problémás.
A vitaminpótlásról, annak mennyiségéről azonban célszerű orvossal, dietetikussal egyeztetni. A vitaminok vagy ásványi kiegészítők ugyanis mérgezőek is lehetnek a gyermekek számára, különösen túladagolás esetén, amit leginkább a zsírban oldódóakkal - A-, D-, E- és K-vitamin – lehet megtenni.
