Meglepő módon mintegy 35 ezer voksot szerzett az EP-választásokon az RMDSZ olyan megyékben, olyan településeken is, ahol elenyésző a magyarok száma, vagy egyáltalán nem élnek magyarok, hívta fel a figyelmet a magyarhang.org portál. A jelenségre azonnal ráharapott a román sajtó is. Egyes portálok azt állították, hogy a legnagyobb ellenzéki párt, a liberális PNL irányította át voksainak egy részét a magyar szervezetre, mások viszont a kormányzó szociáldemokrata PSD-t látták a jelenség mögött, voltak olyan médiumok is, amelyek úgy tudták, mindkét nagy párt segített az RMDSZ-nek, helyi román urnabiztosok segítségével, akik szavazókörönként néhány embert, jellemzően 3-5-t, vélhetően családtagot, rávettek arra, hogy a magyar szervezetre voksoljanak.
A liberálisok azonnal cáfoltak, jelezve, hogy számukra létfontosságú volt a győzelem, nem engedhették meg maguknak egyetlen voks elvesztését sem, viszont állították, hogy olyan információkkal rendelkeznek, amelyek arra utalnak, hogy a PSD segítette az RMDSZ-t a Kárpátokon kívül, valamiféle Liviu Dragnea és Kelemen Hunor, a két pártelnök közötti titkos egyezség alapján. A kérdés azóta tartó vitát generált a közösségi médiában is és a résztvevők általában pártszimpátia alapján értékelik a jelenséget. Azt azonban senki sem tagadja, hogy az RMDSZ nem most először kapott Kárpátokon kívüli voksokat, ez esetben csupán többet a szokottnál.
Minek köszönhető a román lakosság hirtelen megnőtt RMDSZ iránti szimpátiája, mivel magyarázza a bármiféle paktumot cáfoló magyar szövetség a jelenséget?, kérdeztük Székely István politológust, az RMDSZ ügyvezető alelnökét. Székely hangsúlyozta, nem egyedi esetről van szó. A 2007-es EP-választás után, amikor mind az RMDSZ, mind az egyéni képviselőként induló Tőkés László ugyancsak szép számmal szerzett román településeken voksokat, az elemzések két következtetésre jutottak. Részben rendszerellenes, vagy protest-szavazatokról van szó, amelyek az összes „román” pártot akarják büntetni, hiszen „alulnézetből” nincs sok különbség közöttük. Másrészt kisebbségi gyűjtőlista-jellege is van, ami azokon a választásokon figyelhető meg, ahol más nemzeti kisebbségi szervezetek nem állítanak listát.
Például a parlamenti választásokon ezért nagyobb az RMDSZ szavazatszáma a szenátusban, mint a képviselőház esetében, a képviselőházba ugyanis más nemzetiségek is tudnak képviselőt küldeni, de alacsony létszámuk miatt erre a szenátusban nincs lehetőségük. A 2014-es elnökválasztás első fordulójában az RMDSZ jelöltje a Kárpátokon túl 23 ezer szavazatot szerzett, ami egyértelműen jelezte, hogy ez a szám tovább növelhető, hogy a mostani támogatás potenciálisan elérhető, főleg egy magas részvétel esetében. Azóta az RMDSZ tovább növelte ezen a vidéken a helyi szervezeteinek számát, a mostani sikeres mozgósításban pedig igen nagy szerepe volt annak, hogy így nagyszámú urnabiztost tudott delegálni. „Épp ezért láttunk benne fantáziát, 500 km-ről nem lehet ezt megszervezni, de a térségbeli szervezetek képviselői révén már igen”, mondta Székely.
Annyi bizonyos, a két nagy párt számára valóban élet-halál kérdése volt a győzelem ezen az EP-választáson, egyik sem igen engedhette meg magának egyetlen voks elvesztését sem. A liberálisok és korábbi elnökük, a jelenlegi államfő, Klaus Johannis az EP választás estéjén, az eredmények láttán (PNL – 27, PSD – 22,5 százalék alig megelőzve a román Momentumnak is nevezett USR–PLUS szövetséget, amely 22,4 százalékot ért el) azonnal követelték is a szociáldemokrata – liberális kormány lemondását, jelenleg bizalmatlansági indítványt terveznek a Dancila-kabinet ellen.
Az RMDSZ a kampányfinisben megszakította az együttműködést a kormánnyal az úzvölgyi magyar katonasíroknál történt provokáció miatt, így érthetetlen, hogy a PSD-nek miért állt volna érdekében segíteni az illojális volt partnert. Felmerül az a kérdés is, hogy ha volt lehetősége másnak segíteni a nagyobbik kormánypártnak, akkor miért nem koalíciós partnerét, a Calin Popescu Tariceanu vezette ALDE-t segítette át a parlamenti küszöbön? (Az ALDE 4,7 százalékot szerzett.) Az ellenzéki PNL-vel az utóbbi időben, épp a jelenlegi kormánykoalíció parlamenti támogatása miatt pedig megromlott a magyar szervezet viszonya.
A végleges eredmények szerint 5,4 százalékot, 477 ezer voksot kapott az RMDSZ, a vitatott 15 ezer, maximum 18 ezer szavazat nélkül is átlépte volna a küszöböt.
