MSZP;EP-képviselő;

- Választmányi helyosztó

Szombaton dönti el az MSZP választmánya azt, hogy ki lesz a párt európai parlamenti (EP) képviselője – mert bár a szocialisták hivatalos álláspontja egyértelműnek tűnik, valójában nem az.

Emlékeztetőül: az EP-választáson 6,6 százalékos eredményt elérő szocialisták egy embert delegálhatnak az Európai Parlamentbe. Listájukat Tóth Bertalan vezeti, a pártelnök viszont itthon marad, hogy az őszi önkormányzati választásra készítse fel az MSZP-t. A szabályok szerint a megüresedett képviselői helyekről a választmány dönt. Ha a párt parlamentjének nevezett testület nem foglal állást, akkor a kongresszus által szentesített névsorban következő jelölt emelkedik brüsszeli képviselővé – ebben az esetben automatikusan Ujhelyi István menne újra Brüsszelbe, a kampányfőnök ugyanis a lista második helyezettje. Csakhogy a jelek szerint a választmány akarata eltérhet a kongresszusétól, azt pedig Szanyi Tibor, a lista harmadik helyezettje vetette fel először, hogy ez a testület döntsön a mandátum sorsáról.

A választmány mozgástere ebben az ügyben meglehetősen tág, hiszen lista bármelyik nevére rámutathat – függetlenül attól, hogy az hanyadik a lajstromban. Ami a testületet korlátozza, az az elnökség álláspontja.

A vezérkar ugyanis javaslatot tehet a brüsszeli mandátum betöltésére. És itt kezd bonyolódni a képlet. Ha a választmány az ajánlatot visszadobja, azt az elnökség ellene irányuló kvázi bizalmi szavazásként értékelheti, és lemondhat vagy felajánlhatja lemondását, mondván az önkormányzati választásokra is a választmánnyal együtt kell felkészítenie a pártot, de ez a jelek szerint nem fog menni. Márpedig ha a vezérkar távozik, akkor egy felmenő rendszerű tisztújítás veszi kezdetét az MSZP-ben, ami a nyarat el is viszi, így a párt érdemben képtelen lenne felkészülni az önkormányzati választásokra.

Nem nyugszik bele Varga István ügyvéd, hogy a Politikatörténeti Intézetet (PTI) nem sikerült azonnali hatállyal kirakni Alkotmány utcai székhelyéről.