Mindez az OBT közleményéből derült ki, amelyben a tanács sorra vette Handó Tünde javaslatait.
Ezek között előkerült az a korábbi ötlet, hogy az OBT létszámát a mai 15-ről emeljék 26 főre, s a tanács tagjait nem küldöttértekezlet („elektorok”), hanem az egyes összbírói értekezletek választanák meg: minden ítélőtábla és törvényszék egy-egy bírót delegálna. Az OBT szerint e javaslat egyetlen célja a jelenlegi összetételű OBT idő előtti menesztése. Törvénybe iktatná Handó, hogy a 8 fős vagy kisebb bírói létszámú járásbíróság elnöke újra kinevezhető legyen akkor is, ha már egymást követő két alkalommal betöltötte a tisztséget, de az utolsó kinevezése óta több mint három év eltelt, és a tisztségre más nem nyújtott be pályázatot. Az OBT emlékeztetett: a Hódmezővásárhelyi Járásbíróság elnökét éppen így, vagyis törvénysértő módon nevezték ki a bírói tanács egyetértése nélkül, s a módosítási szándék szerintük arra utal, hogy az az OBH elnöke is osztja az OBT aggályait. Handó a bírák áthelyezésének szabályait is módosítaná, nemcsak a hatéves kinevezés, hanem az egyéves vezetői megbízás esetére is lehetővé tenné a megbízott vezetőnek a korábbi beosztási helyétől eltérő bíróságra történő áthelyezését. Az OBT szerint ezzel Handó „kifejezetten bizalmi elvre akarja építeni a vezetők kiválasztását, ami a törvény által előírt pályázati rendszerrel nem összeegyeztethető”.
Az OBH elnöke azt is törvénybe iktatná, hogy a bíró szolgálati viszonyát érintő személyzeti határozatok esetében a bírák a munkáltatói jogkört gyakorló bíróság ellen indíthatnak pert, de az OBH elnökének határozatai ellen nem. Handó indokként meg is jelöli, hogy az OBH elnöke ne állhasson alperesi pozícióban. Az OBT szerint Handó ezzel elérné, hogy ha egy pályázatot eredménytelenné nyilvánít – ami rendszeres gyakorlata –, döntése ellen ne legyen helye jogorvoslatnak. Az OBT úgy vélte, Handó a javaslatokkal utólag szeretné orvosolni az OBT által megállapított törvénysértéseket, amelyek miatt a tanács kezdeményezte tisztségtől való megfosztását az Országgyűlésnél.
