A következő amerikai elnökválasztás 2020 novemberében lesz, és a két nagy párt jelöltjének a kiválasztása csak egy év múlva esedékes, a politikai kommunikáció szintjén azonban úgy tűnik, mintha már eldőlt volna a főszereplők személye.
Barack Obama volt alelnöke, aki most 76 éves – és ha megnyeri az elnökválasztást, már betölti a 78-at, mire beköltözhet a Fehér Házba –, egyáltalán nem bírálja 23 demokrata párti vetélytársának egyikét sem, mint akinek velük már nincs semmi dolga. Nyilait kizárólag a hivatalban levő elnökre lövöldözi – abból a közvélekedésből kiindulva, hogy a republikánusok újra Donald Trumpot fogják indítani, hiszen az amerikai gazdaság elég szépen pörög, és Trump talán abban a legjobb, hogy a saját maga érdemeként tüntessen fel minden létező pozitívumot.
A Biden által Trump címére megfogalmazott bírálatok zöme nem is a gazdasággal kapcsolatos. Ez egyébként egyes politikai kampányguruk szerint még ebben az adott helyzetben is hiba, mert olyan nincs, hogy - legyenek bármily tetszetősek egyes statisztikai adatok - egy kormányzat gazdaságpolitikájában ne lehessen találni valami bírálni valót, és az amerikai választót legfeljebb csak atomháborús riogatással lehetne eltéríteni attól, hogy először is a bankszámla-egyenlegére vessen egy pillantást, mielőtt bevonul a szavazófülkébe. Biden viszont leginkább azért támadta eddig Trumpot, mert voltak rasszistákat mentegető megnyilvánulásai.
Függetlenül attól, hogy célravezető-e Biden Trump elleni taktikája, abban egyetértenek az elemzők, hogy a veterán politikus részéről logikus törekvés a demokrata párti riválisok figyelmen kívül hagyása. Olyan benyomást akar kelteni, hogy ő az egyetlen szóba jöhető alternatíva Trumppal szemben.
Arról viszont már megoszlanak a vélemények, hogy az elnök miért szidalmazza különös előszeretettel Joe Bident. Van, aki felhívja a figyelmet arra, hogy ezzel csak segít Bidennek „letakarítani a pályát”.
Az amerikai elnök a minap, Japánban tett állami látogatása során teljesen elvetette a sulykot, amikor azt mondta, hajlik arra, hogy egyetértsen Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel, aki szerint Biden idióta, illetve, ahogy ezt Trump a maga módján finomította, „alacsony IQ-jú”.
A pszichologizáló kommentátorok szerint Trump valójában retteg Bidentől. A magukat dörzsöltebb politikai méregkeverőnek tartó szakértők viszont azt mondják: Trumpnak is érdeke, hogy ellenfélként Bident építse fel, hiszen az út végén – élemedett kora miatt – alighanem ő lenne a legkönnyebben legyőzhető demokrata ellenfél.
