Magyarországon még mindig különösen magas az úgynevezett adóék. A jövedelmeket és a foglalkoztatást terhelő adók és hozzájárulások aránya eléri a 45 százalékot, miközben a régiós átlag 40 százalék. Itthon 200 ezer forintos bruttó bérből csak 110 ezer forintot vihet haza a dolgozó - hangzott el a Mazars Könyvszakértő és Tanácsadói Kft. keddi sajtótájékoztatóján.
A 22 közép- és kelet-európai adatait tartalmazó adóbrossúrából kiderül, hogy két régióbeli országban, Macedóniában és Litvániában nem vált be az egykulcsos adó, és visszatértek a progresszív, több kulcsosra, ami a magánszemélyek adóterheinek a növekedésével járt. A horvátok és a lengyelek viszont örülhettek, mert ebben a két országban az alacsonyabb adósáv felső összeghatárát jelentősen megemelték - mondta H. Nagy Dániel adóigazgató. Ugyanakkor a munkaadók által fizetett, a nettó bérek 160 százalékát elérő bérköltségek is kiemelkedően rossznak mondhatóak, bár 2017-2018-ban kismértékben sikerült ezen javítani.
Ismeretes, hogy 2019 júliusától újabb két százalékponttal csökken a szociális hozzájárulás (szocho) mértéke, amely 19,5 százalék helyett 17,5 százalékos lesz. Látszólag brutális mértékben csökkentették a szocho-t Litvániában és Romániában. A balti országban 31 százalékról 1,75 százalékra, keleti szomszédunknál pedig 22,75 százalékról 2,25 százalékra. Itt azonban valójában az történt, hogy az adóterhet áthárították a munkaadóról a munkavállalóra, természetesen a bérek felbruttósítása mellett.
Így mindkét országban jelentős mértékben növekedtek a bruttó bérek, a nettó viszont nem.
Nálunk kivételesen magas az általános fogyasztási adó (áfa), 27 százalékos, szemben a régió 21 százalékos mértékével. (A második helyezett Horvátország 25 százalékkal, de jövőre 1 százalékpontos csökkentés várható.) Az utóbbi időben az áfa-kulcsokon általában nem változtatnak, de Oroszországban januárban két százalékpontos emelést hajtottak végre 18-ről 20 százalékra.
Mivel az áfánál a legnagyobb az adókikerülés veszélye, a kormányzatok a digitális technológia felhasználásával próbálnak fellépni a visszaélések ellen. Céljuk az értékesítési folyamat teljes körű monitorozása, az adózatlan ügyletek feltárása és az adócsalás csökkentése. Magyarországon tavaly az online számlázást is bevezették, aminek első tapasztalatai jók.
Az Európai Unió arra kötelezi az adótanácsadókat, hogy minden ügyletükről adjanak számot az adóhatóságnak. Magyarország jövőre csatlakozik ehhez az előíráshoz. A Mazars tapasztalata az, hogy ahol már bevezették, ott az ügyfelek kevesebb megbízást adnak a tanácsadóknak, mert tartanak helyi "NAV"-tól.
A hazai ellenőrző hatóság újítása, hogy egyre kevesebb helyszíni vizsgálatot tart a nagy cégeknél. Ehelyett figyelemfelhívó levelet küldött ki 800 társaságnak, és felkérték ezeket önrevízióra. Ezt szükség szerint többször is megismétli, s ha az ügyfél nem együttműködő, csak akkor számíthat helyszíni ellenőrzésre.
