Jó néhány demográfiai csomag beleférne abba az összegbe, amibe hazai készpénzhasználat kerül. Csupán a logisztikára – a bankjegyek tervezésére és előállítására, a hamisítás elleni védelemre, a szállításra és őrzésre – évente több mint 400 milliárd forintot költünk. Az elmaradt hozamokról és a szürkegazdaságban mozgó pénzekről akkor még nem is beszéltünk – fogalmazott Gion Gábor a Pénzügyminisztérium pénzügyekért felelős államtitkára a Portfolio konferenciáján. Mint mondta: a hazai készpénzállomány folyamatosan, drasztikusan növekszik, és jelenleg mintegy 6 ezer milliárd forintra rúg. Ebből azonban mintegy 1500 milliárd forint forog csak ténylegesen, a többi „valahol ül”. Sejtéseink szerint a banki trezorokban is vannak összegek, bár ezt a bankok nem ismerik el, de persze jelentős összeg van a lakosságnál is – mondta.
A hazai készpénzállomány a GDP arányában is nagyon jelentős, annak több mint 14 százaléka, miközben az EU-átlag 10 százalék. Ez azt is jelenti, hogy a magyar készpénzállomány az ötödik legmagasabb az EU-ban. Nemzetközi összehasonlításban Görögországban, Bulgáriában nagyobb a készpénzmennyiség aránya, de a „fintech-bajnokoknak” tartott balti országokban, Észtországban, Lettországban is magasabb, mint Magyarországon.
Gion Gábor úgy vélte: a készpénzhasználat korlátozása csupán politikai akarat kérdése. Az unió számos országában bevezettek már korlátokat: határokat húznak, bizonyos összegek felett nem lehet például készpénzben fizetni. Magyarországon ilyen korlátok csupán a vállalati szférában vannak. Van tehát még hova fejlődnünk – jelentette ki.
A kormány igyekszik mindent megtenni, hogy az elektronikus fizetési formák felé terelje a lakosságot, de a pénzintézeteknek is van tennivalójuk, nélkülük ezt nehéz megoldani. Ezek közé tartozik a számlavezetési díjak, a csoportos beszedési megbízások, állandó átutalások díjának csökkentése, illetve kedvezmények biztosítása a nyugdíjasok számára – sorolta az államtitkár. Felidézte a jegybank elemzését, amely szerint a magyar bankrendszer az egyik legdrágább az EU-ban. Ez ellen a bankok tiltakoznak, de csöndesen elismerik, a drágábbak közé tartoznak – mondta.
Gion Gábor szerint ráfér a bankokra egy kis önmérséklet. A nyugdíjasok számára például egyetlen bank sem kínál speciális számla-konstrukciókat. Ebben a helyzeteben nincs mit csodálkozni azon, hogy a nyugdíjasok fele készpénzben veszi fel juttatásait. Ha az emberek nem érzik, hogy megéri nekik számlát nyitni, akkor nem is fognak számlát nyitni a bankoknál. Mert lehet ugyan, hogy a lakosság pénzügyi tudatosságán van még mit javítani, de számolni azért tudnak – fogalmazott Gion Gábor.
A Pénzügyminisztérium államtitkárának szavai kapcsán érdemes felidézni: a kormány nemrégiben saját pénzügyminisztere javaslatát söpörte le az asztalról a családvédelmi akcióterv végrehajtásának érdekében. Mégpedig azt a javaslatot, amely a tranzakciós illeték további csökkentésével éppen a készpénzhasználat visszaszorítását célozta volna. Varga Mihály ezen javaslata a 20 ezer forint feletti átutalások után június 1-től éves szinten 800 forintra mérsékelte volna a tranzakciós illetéket. (Januártól már eltörölték a 20 ezer forint alatti átutalások illetékét, ezen összeg felett azonban jelenleg még az utalt összeg 0,3 százalékát, maximum 6 ezer forintot fizetni kell.)
A tranzakciós illetéket ugyan a bankoktól szedik be, a pénzintézetek azonban ezeket a költségeket áthárítják ügyfeleikre. Részben emiatt a banki szolgáltatások díja a tranzakciós illeték 2013-as bevezetése óta a duplájára nőtt. Varga Mihály javaslata viszont a csomagalapú árazás felé tolta volna a pénzintézeteket, azaz nem az átutalások összegétől és gyakoriságától függött volna a bankolás költsége. Ezt a javaslatot azonban Bánki Erik, a gazdasági bizottság fideszes elnökének indítványára visszavonták, nyilván a kormány tudtával. Az indoklás pedig az volt, hogy „a rendelkezésre álló költségvetési forrásokat a családvédelmi intézkedések megvalósítására kell összpontosítani”.
A kormány az idei költségvetésben 220 milliárd forintos bevétellel számolt a tranzakciós illetékből, ennek 2-5 százalékáról mondott volna le a javaslattal. Az eddigi közlések szerint a családvédelmi akcióterv évente 150 milliárd forintba kerül majd. A készpénzfizetési rendszer – mint Gion Gábor szavaiból is kiderült – ennek többszörösével terheli a magyar nemzetgazdaságot.
