A kutatók a 711 tesztelt hely 65 százalékánál találtak antibiotikumokat, vagyis a túlságosan magas gyógyszerszint a folyókban szerte a világban kimutatható a Tigristől a Temzéig. Ez azért probléma, mert a környezeti szennyezettség az egyik legfőbb oka, hogy a baktériumok kik tudják fejleszteni az antibiotikum-rezisztenciát. „Nagyon sok azok közül a gének közül, amelyek ellenállóvá teszik a baktériumokat a környezetünkben élőktől származnak” - mondta a Guardiannak William Gaze az Exteri Egyetem (UK) mikrobákkal foglalkozó tudósa.
Az ENSZ a múlt hónapban tette közzé, hogy a rezisztens baktériumok világveszélyt jelentenek, évente tíz millió ember haláláért felelősek. Alistair Boxall, a Yorki Egyetem környezettudósa, a kutatás vezetője, arról beszélt, hogy a szennyezettség szintje rémisztő és depresszáló. A környezetünkben élő baktériumok nagy része elég gyógyszert kapott ahhoz, hogy ellenálló képességet tudjon kifejlesztetni. A hétfői, helsinki konferencián elhangzott: helyenként extra magas az antibiotikum szint a Temzében, ami már elég a rezisztencia kifejlesztéséhez, a Duna ausztriai szakaszában hétféle antibiotikumot találtak, köztük clarithromycint, amit légzőszervi megbetegedések ellen használnak: ennek szintje négyszer magasabb volt annál, amit biztonságosnak tartanak.
A legszennyezettebb folyók Afrikában vannak, ott a mért helyek 35 százalékánál találtak veszélyes szintet. Jellemezően az alacsonyabb jövedelmű országokban magas a szennyezettség, Bangladesben találtak olyan antibiotikumot, amelyből háromszázszor volt több, mint a biztonságos. Az gyógyszerek a szennyvizekkel jutnak el a természetes vizekbe, ezért is a szegényebb országok a legkitettebbek a szennyezésnek, mert náluk jóval több tisztítatlan víz jut el a szabadba.
Európában a mért minták csak nyolc százaléka volt szennyezett, ez azonban még így is azt jelenti, hogy a Temze, amelyet a kontinensünk legtisztább folyójának tartanak, produkált olyan mintát is, amiben ötféle antibiotikum volt található, három a veszélyes szintet meghaladóan.
De az alacsonyabb szennyezettség sem jelent abszolút biztonságot, az is elég lehet ahhoz, hogy a kórokozók lassan az ellenállóság irányába evolválódjanak. A tudósok további kutatásokat tartanak szükségesnek, hogy a vízi élővilág állapotát felmérjék.
