Mint kés a vajon, úgy suhantak át vasárnap délelőtt az ukrán rendszámú minibuszok és utasokkal zsúfolt személyautók a záhonyi határátkelőnél – derült ki a helyszínen. Ez azért meglepő, mert máskor akár öt-hat órát is várakozni kell annak, aki a határ egyik oldaláról a másikra akar átjutni: a „migránsveszély” miatt a belügyminisztérium ugyanis korábban az itt áthaladó autók tételes ellenőrzést rendelte el. Ez azt jelenti, hogy nem csak az ukrán, hanem az uniós államokból érkező autókat is tüzetesen átvizsgálják.
Máskor.
Ez a parancs az uniós választás napjára felpuhult – tudtuk meg Magyar Zoltántól, a záhonyi határforgalmi kirendeltség volt parancsnokától, akivel már bent a városban, a 2-es számú szavazókörzet MSZP-s delegáltjaként találkoztunk. Szavai szerint hajdani beosztottjaitól kapott információkat arról, milyen állami segédlettel tették lehetővé a vasárnapi gyors és rugalmas áthaladást a határon.
– Korábban is létezett az úgynevezett könnyített ellenőrzés, ami azt jelentette, hogy az uniós rendszámú autókat iratellenőrzés után átengedték, csakhogy ezt az utóbbi időben egyáltalán nem alkalmazták. Jómagam múlt szombaton még három órát várakoztam a határon, amikor az egyébként vese-transzplantált lányommal Beregszászra mentünk volna át, s mivel rosszul lett, már a segélyhívót akartam tárcsázni. De láss csodát, vasárnap reggelre minden rendszer működött. A korábbi egy vagy két sáv helyett négy sávban engedték a járműveket, s hipp-hopp, az égető létszámhiányt is sikerült íziben orvosolni, úgy, hogy a román határszakaszról rendelek át tiszteket az öt ukrajnai átkelőhöz, vagyis Tiszabecsre, Beregsurányba, Barabásra, Lónyára és Záhonyba – mondta.
Volt kollégáitól úgy tudja: parancsba kapták, hogy tizenöt percnél többet senki sem várakozhat a határon. – Hétfőn, sőt, szerintem már vasárnap este hét óra után újból visszaáll majd a korábbi „rend”: ide a rozsdás bökőt, hogy megint órákat kell majd várni az áthaladásra – tette hozzá.
Az ukrán-magyar kettős állampolgárok több mint kilencven százaléka a Fideszre szavaz – legalábbis ez derült ki a tavaszi parlamenti választások adataiból, amikor szervezetten hozták át az ukrajnai magyarokat – vagy a magukat magyarnak valló kettős állampolgárokat – voksolni a határon. Ennek nem feltétlenül a meggyőződés, vagy a politikai beállítottság az oka.
– A magyar állam nem győzi pénzzel tömni az ukrajnai magyarokat: minden gyerek után kétezer forintos pótlékot kapnak, a kint tanító magyar ajkú pedagógusok ötezer hrivnyás fizetését 20 ezer forinttal egészíti ki a magyar kormány. Dől a pénz az egyházakra, a presbiterek is részesülnek a javakból, cserébe ők is a Fideszre szavaznak – mondta Magyar Zoltán, hozzátéve: beregszászi barátai szerint „jegyzik”, hogy ki ment el szavazni, s aki nem tette ezt, attól megvonják a magyar támogatást. – Vagy így van, vagy nem, de már elég az ettől való félelemérzet is ahhoz, hogy valaki szavazni akarjon – vélekedett.
A záhonyi térségben egyébként mind a nyolc településen van a szavazókörökben szocialista delegált, aki arra is odafigyel, vajon magyarul szólal-e meg a voksolni vágyó. Ez nem puszta paranoia. – Tavasszal nem kevesen jöttek úgy szavazni, hogy a helyiségben silabizálták ki a szavazólapokat, mert igazából csak a cirill betűket ismerték. Pamagítye, ggye Fidesz?, vagyis „segítsetek, melyik a Fidesz?” – kérdezték a delegáltakat.
Ha ez most is előfordul, az ellenzéki delegáltak azonnal jelzik.
Záhonyban egyébként délig nagyjából kétszázan voksoltak az általunk meglátogatott körzetben, közülük tíz volt helyben is ismert ukrajnai magyar, akik vagy már korábban áttelepültek, s nyugdíjasként itt élnek, vagy itt vettek lakást, s itt veszik fel a nyugdíjukat. Nekik legalább nem volt gond magyarul megszólalni.
