Az Oroszországból érkező mérnököknek lakásokat, a dolgozóknak munkásszállásokat alakítanak ki Kalocsán a Foktői úti egykori szovjet laktanyában. Az ügy kapcsán Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője arra emlékeztette lapunkat: az Orbán-kormány nagyvonalúan 10 ezer munkahely megteremtéséről beszélt a tervezett bővítés kapcsán, ez azonban nyilvánvaló túlzás volt, hiszen a beruházást előkészítő Teller-Lévai projekt hatástanulmányában az szerepelt, hogy legfeljebb 6-8 ezer munkahelyre lehet számítani, és azokra is csak az építkezés csúcsidőszakának néhány évében (a tanulmány az új atomerőmű hosszú távú munkahelybővítő hatását 1-2 ezerre becsülte).
- Ha most 8 ezer orosz munkavállaló számára építenek szállást a helyszínen, az azt jelenti, hogy a Roszatom tervei szerint az erőművet döntően oroszok építik majd – jegyezte meg a politikus. A mostani közlemények alapján egyértelmű, hogy ebbe az alvállalkozói kör is beleértendő, hiszen a polgármester és a helyi térségfejlesztő állami cég vezetője „több száz alvállalkozó mintegy 8 ezer munkatársáról” beszélt. Ez egyben azt is mutatja, hogy magyar cégek számára kevés babér terem majd az építkezésen. Ráadásul ezzel a kormány, illetve a kalocsai fideszes városvezetés már régóta tisztában van: a Roszatom (más források szerint a polgármester) kérése nyomán – ahogyan arról a Népszava korábban beszámolt - már tavaly megkezdték egy orosz kulturális központ létesítését az „Orosz Honfitársak” nevű szervezettel együttműködve, amit akkor a városban teljes értetlenség fogadott.
Jávor a blogján arról is beszámolt, hogy magyar részről teljes a káosz a beruházás körül: most egy olyan közbeszerzést írt ki a Paks2 Zrt., amely fejetlenségre, irányítási válságra utal. Többek között olyan feladatokra keresnek külső jelentkezőket, mint „működési modell és a folyamatok hatékonyságának felülvizsgálata”, „funkciók teljeskörűségének, átfedésének vizsgálata, javaslattétel esetlegesen felmerülő módosításokra”, „felelősségi és hatáskör viszonyok vizsgálata, javaslattétel esetlegesen felmerülő módosításokra”, „szervezeti egységek közötti együttműködés javítása, az egyes projektfeladatokra vonatkozó átfutási idő csökkentése a hatékonyabb munkavégzés révén, a költségek potenciális csökkentése”, „döntési alternatívák kidolgozása a Paks2. Zrt. további működéséről, optimalizációs és fejlődési lehetőségeiről”, amely egy hetedik éve működő projektcég és papírón 2016 óta zajló építkezés esetében egyszerre nevetséges és ijesztő. (Mint emlékezetes, a vállalkozás eddig főként olyan ügyekkel került be a hírekbe, mint a valószínűtlenül drága telefon- és autóflották beszerzése, vagy a megmagyarázhatatlanul magas vezetői fizetések). Ahogy a politikus fogalmazott: „ebből a kiírásból leginkább az derül ki, hogy jelenleg egy alacsony hatékonyságú, átfedésekkel teli, a felelősségi és hatásköri viszonyokat illetően zavaros, munkaerőpazarló, egymással vitázó és ezért időhúzó szervezeti rendszer menedzseli az ország legnagyobb, a GDP több mint 10 százalékára rúgó, az országot 30 évre eladósító 21. századi beruházását”.
