;

Európai választások;

- Hatott a Timmermans-tényező, várakozáson felül szerepelt a baloldal

"Remélem, az eredmény lendületet ad sok más szociáldemokrata pártnak" – értékelte az európai szocialisták vezetőjelöltje, hogy az exit-poll adatok szerint Hollandiában jól szerepelt a baloldal.

Az európai szocialisták vezető jelöltje, Frans Timmermans pártja, a Munkapárt (PvdA) lehet a legnagyobb nyertese a hollandiai EP-választásoknak, míg a legnagyobb vesztese Geert Wilders rasszista populista Szabadságpártja (PVV) – legalábbis a csütörtöki szavazás után nyilvánosságra hozott exit poll adatok szerint. Végeredmény vasárnap késő éjjel várható.

Az exit poll szerint a PvdA előreláthatólag öt mandátumhoz juthat az eddigi három helyett, míg a PVV négy helyett csak egyhez, vagy még annyihoz sem. A Munkapárt mögött a kereszténydemokraták és Mark Rutte kormányfő konzervatív liberálisai végezhetnek négy-négy parlamenti hellyel. Növelhetik támogatottságukat a Zöldek, míg a balliberálisok kettővel kevesebb képviselőt küldhetnek az Európai Parlamentbe. Végeredményben az Európa-párti erők kényelmes többséget élvezhetnek a radikális jobboldaliak előtt. Wilders pártja ugyan nagyot bukott, viszont a jobboldal új "fenegyereke", Thierry Baudet friss EU-ellenes formációja három helyet kaphat. A populisták ezzel együtt sem tudják meghaladni öt évvel ezelőtti eredményüket. Ha beválnak a felmérések, ugyanannyi vagy kevesebb képviselőjük lesz az új EP-ben, mint a régiben.

A baloldal nagy sikerét néhány elemző a "Timmermans tényezővel" magyarázza. Szerintük az utóbbi években a hazai választásokon leszerepelt és a közvélemény-kutatásokban is leírt Munkapárt elsősorban annak köszönheti váratlan előretörését, hogy a szavazók a honfitársukat, Frans Timmermanst szeretnék látni az Európai Bizottság elnöki székében a többi külföldi jelölttel, elsősorban az Európai Néppárthoz tartozó bajor Manfred Weberrel szemben. De sokat nyomott a latba, hogy a holland politikus – aki egyben az Európai Bizottság első alelnöke – rendre jobban szerepelt a tévévitákban, mint a vetélytársai, és sokat kampányolt a hazájában is. A Munkapárt győzelmét még a pártelnök Lodewijk Asscher is "bizarr visszatérésnek" nevezte.

Timmermans az exit-pollok nyilvánossá válása után azt nyilatkozta a holland tévének, hogy derűlátóan ítéli meg az európai szocialisták választási esélyeit. "Remélem, hogy az eredmény lendületet ad sok más szociáldemokrata pártnak" – mondta.

A magyar származású holland Piri Katinak a PvdA lista negyedik helyezettjeként minden esélye megvan rá, hogy visszatérjen az EP-be. Piri lapunknak azt mondta, hogy Frans Timmermans népszerűsége és pártjuk pozitív kampánya járult hozzá a váratlan sikerhez. "Nem vettünk részt a sárdobálásban" – fogalmazott. A Munkapártra szavazók 48 százaléka azt állította, hogy Timmermans miatt támogatta a baloldalt. Az EP-képviselő szerint emellett képesek voltak jobban mozgósítani az embereket, mint a radikális jobboldal, így Hollandiát egy erős Európárti többség fogja képviselni az uniós törvényhozásban.

Felrázták a választókat az európai populistákSzakértők szerint magasabb lesz a részvételi arány a mostani európai parlamenti választáson, mint az öt évvel ezelőttin. A menekültválságot kiaknázó euroszkeptikus pártok ugyanis felrázták a választókat, s nem csak saját szavazóikat mozgósíthatják, hanem azokat is, akik a jobboldali populisták előretörésétől tartanak. Már csütörtökön, Hollandiában is tapasztalható volt a fokozódó érdeklődés: 1989 óta a legtöbben járultak az urnákhoz, az Ipsos szerint 41,2 százalék, ami négy százalékos emelkedés 2014-hez képest. A 2014-es EP-választáson a negatív rekordot Szlovákia érte el, északi szomszédunknál mindössze 13,05 százalék szavazott, így a pártok a kampányban elsősorban azt próbálták elérni, hogy ezúttal ne Pozsony kerüljön az EU szégyenpadjára, már ami az érdektelenséget illeti. Az országban kampányt is indítottak a minél nagyobb részvételért: „Ezúttal elmegyek szavazni – otthon az EU-ban” címmel 17 városban szerveztek rendezvényt. Hiába voksolnak a szlovákok szombaton, a végleges eredményt csak vasárnap este 23 óra után hozzák nyilvánosságra, részeredményeket nem közölnek. Öt éve Csehországba is csak 18,20 százalék voksolt. Prágában nagy emelkedés nem várható a részvételt illetően, elvégre Közép-Európa leginkább euroszkeptikus államáról van szó. Magasabb részvételben bíznak ugyanakkor Lengyelországban, ahol 2014-ben csak 23,8 százalék voksolt. Az országban ez választási év, így a vasárnapi voksolást a parlamenti választás legfontosabb tesztjének tartják. A legtöbben várhatóan idén is Belgiumban és Luxemburgban szavaznak, mivel itt kötelező a részvétel. (Szintén kötelező Görögországban és Cipruson, itt azonban az embereket hidegen hagyják a törvényi előírások.) 2014-ben összességében az uniós választók 42,61 százaléka élt szavazati jogával, ami a legalacsonyabb részvételt jelentette az EP választások történetében. Megállapítható, az EP-választásokon 2014-től csökkent jelentősen a részvételi hajlandóság, abban az évben, amikor tíz állam, köztük Magyarország csatlakozott.

Szokatlan módon szunnita mecsetekben történtek terrortámadások pénteken. Az egyik pakisztáni áldozat egy ismert vallási vezető, aki a tálibok ellenében a kormányt támogatta.