Németország;külpolitika;keleti nyitás;

Illusztráció: Shutterstock

- A kormányzat kommunikációs csodája: az EU hívószó maradt, Brüsszel szitokszóvá vált

A szómágia azonban mérsékelten működik: az emberek többsége még mindig a németekért rajong, és a "nyugati nyitás" barátja.

Meglehetősen pontosan érzékelik a magyarok a kormány külpolitikai mozgását a ZRI Závecz Research Intézet mérése szerint, és nem szeretik, amit a kabinet csinál, írja a 24.hu.

A legtöbben (44 százaléknyian) úgy vélik, Magyarország a nagyhatalmak közül Oroszországgal működik együtt a legszorosabban, Németországot 36 százalék, az Egyesült Államokat mindössze 5 százalék említette.

Ezt a helyzetet azonban a többség nem gondolja ideálisnak: 53 százalék szerint ugyanis Németországgal kellene a legszorosabban együttműködnie hazánknak, az USA 15, Oroszország 13 százalékot ért el ebben a versenyben, vagyis bőven „a nyugati nyitás” hívei vannak többen.

Jó hír az Európai Unió barátainak, hogy a magyar közvélekedés szerint az unió kedvező hatással van Magyarországra, ezt a válaszok 68 százaléka gondolja így, és szinte ugyanennyire pozitívan értékelik a válaszadók Németország szerepét is.

Miközben az EU-tagságnak 68 százalék kedvező hatást tulajdonít, láthatóan eredményes a kormány Brüsszel-ellenes kampánya: ugyanerre a kérdésre válaszolva ugyanis csak 44 százalék felelt úgy, hogy Brüsszel kedvező hatással van Magyarországra – márpedig a kérdés célja éppen az volt, hogy kiderüljön, a kormányzati hirdetéseknek köszönhetően mennyivel rosszabb „Brüsszel” megítélése, mint az Európai Unióé.

Nem meglepő, hogy a Fidesz-szavazók értékelték a legrosszabbra „Brüsszel” hatását, náluk 53 százaléknyi volt a negatív vélemény, míg az ellenzéki szavazóknál 29 százalék. Ezzel szemben az EU hatását a Fidesz támogatóinak csak 34 százaléka tartja rossznak, az ellenzékiek közül pedig 13 százalék, vagyis közöttük is vannak jócskán, akik mást üzennének Brüsszelnek, mint az Európai Uniónak.

Ha távozik a Néppártból, a magyar kormányfő lehet az európai szélsőjobb egyesítője, állítja Cas Mudde politológus.