Egyelőre ugyan nem lehet megjósolni, milyen hatást gyakorol a világgazdaságra Donald Trump amerikai elnök egész pályás letámadása a Huawei kínai óriáscég ellen, az azonban már most körvonalazódik, hogy a globalizáció világában egy ilyen, nyilvánvalóan protekcionistának szánt döntésnek csak vesztesei vannak. Érzékenyen érinti például az amerikai számítógépes vállalatokat, chipeket előállító cégeket (Intel, Qualcomm), amelyek nem exportálhatnak többé Kínába.
Az amerikai fellépés az európaiak számára is nagyon rosszkor jön. A müncheni félvezetőgyár, az Infeneon, ha részlegesen is, de szintén kiszorulhat a kínai piacról, hiszen az Egyesült Államokban előállított termékeit nem adhatja el többé a Huaweinek. Az Infeneon részvényei nem is tudnak magukhoz térni.
Szintén elsődlegesen az európai felhasználók járnak rosszul azzal, hogy a Huawei nem használhatja majd mobiltelefonjain az Android operációs rendszert. Míg ugyanis kontinensünkön a mobilok 76,7 százalékán fut Android, s csak 26,23 százalék az iPhone aránya, az Egyesült Államokban 54,2-44,8 az Android-Iphone-arány. Ami az eladott telefonokat illeti, Európában 17,85 százalék használ a Huawei által gyártott telefonokat. Ugyanakkor a Huawei-telefonok aránya az Egyesült Államokban az egy százalékot sem éri el.
Az amerikaiak nem hátrálnak meg, éppen ellenkezőleg. A Microsoft az Egyesült Államokban kivonta a forgalomból a Huawei termékeit, tabletjeit és notebookjait. Az intézkedés a Matebook X Pro és a Matebook 13 termékeket érinti. A Microsoft a The Verge című lap megkeresésére nem kommentálta a döntést, de egészen nyilvánvaló, mi áll az ügy hátterében. Eltűntek a kínai cég termékei az amerikai Best Buy bevásárlóhálózat webshopjából is. A Microsoft számára mindenesetre felettébb kellemetlen az ügy, hiszen megállapodása van a Huaweijel arról, hogy a kínai cég termékeit Windows operációs rendszerrel adhatják el. A redmondi cég a jelek szerint azonban semmi esetre sem akar ujjat húzni az amerikai elnökkel.
Az amerikai intézkedés eddig legnagyobb áldozata kétségkívül a kínai cég csúcsmobilja, a Huawei 30 Pro, amelynek jelentősen esni kezdett az ára egy sor országban, köztük Magyarországon is. A német Giga nevű számítástechnikai honlap a felhasználók pánikszerű eladásairól számolt be. Jellemző, hogy míg a telefon megjelenésekor 999 eurót kellett fizetni érte, több hirdetésben már akár 400 euróért megszabadulnának tőle, függetlenül attól, hogy az androidos korlátozást három hónapra felfüggesztette az Egyesült Államok kormányzata.
A kérdés most az, hogyan reagáljon az amerikai kihívásra az Európai Unió? Az EU egyelőre nem döntött arról, kizárja-e a szupergyors 5G hálózat fejlesztéséből a kínai vállalatóriást. Az amerikaiak azonban folyamatos nyomás alatt tartják az EU-t, megfenyegették Brüsszelt, alacsonyabb szintre helyezik a titkosszolgálati együttműködést, ha ezt nem lépik meg. Washington azt állítja, hogy a kínai kormány a Huaweit használja fel kémkedésre, ez azonban nem bizonyított. A jelek szerint azonban az EU kényszerhelyzetben van, hiszen a Trump-adminisztráció semmitől sem riad vissza, az európai partnerekkel szembeni szankcióktól sem. És attól sem, hogy a kirekesztő intézkedésekkel a saját lábába lőjön.
