A Fidesz fölényes győzelme nem kétséges, ettől függetlenül több érdekes kérdésre is választ adhat a hétvégi európai parlamenti választás – derült ki a Nézőpont Intézet által szervezett Mit Látnak a Közvélemény-Kutatók az EP-választások előtt? címmel szervezett konferencián. Nagy Dániel, a Nézőpont Intézet kutatási igazgatója arról beszélt, az általános trend minden bizonnyal megfordul idén, és 2004-hez képest először többen mennek majd el szavazni. Felméréseik szerint elsősorban a Fidesz tudja majd növelni támogatói számát, az biztos, hogy több, mint 1 millió embert tudnak majd az urnákhoz vinni, de nem kizárt a rekordnak számító 1,6 millió szavazó sem. Ezzel a kormánypárt 54 százalékos sikerre számíthat, ami valószínűleg a legmagasabb arány lesz egész Európában. Tizennégy megszerzett mandátummal a 12. legnagyobb nemzeti frakció lenne a Fideszé, csak az EU legnagyobb tagállamainak győztesei előznék meg a pártot.
Závecz Tibor, a Závecz Research alapító-ügyvezetője arra a következtetésre jutott, hogy a Fidesz a tavalyi parlamenti választásokhoz képest az akkori tábor 70 százalékát is elviheti szavazni, ami akár 1,9 millió embert is jelenthet majd. Ehhez képest a Jobbiknál 55 százalékkal kevesebb támogatóra számíthatnak, az MSZP-nél 41 százalékos a veszteségarány, az LMP-nél is nagyon magas, 53 százalék, míg a Momentum várhatóan ötödével kevesebb embert tud szavazásra bírni - ezzel pedig a bejutás küszöbén billeg. A DK-ra 27 százalékkal többen szavazhatnak, mint tavaly. A Publicus Intézet legutóbbi felmérése során azt kutatták, hogy mi motiválja a választókat, valamint hogy melyik párt hogyan tud mozgósítani. Pulai András ügyvezető igazgató szerint a megkérdezettek 29 százaléka úgy látja: az uniós támogatás mértéke a választás valódi tétje, a választók ötödét csak az érdekli, hogy „saját pártjára” szavazzon most is, míg 19 százalék szerint az a tét, hogy „elözönlik-e a migránsok Európát”. A megkérdezettek 13 százaléka az EP választást „Orbán-ellenes népszavazásként” értékeli.
Érdekes, hogy a Publicus felmérése alapján még a Fidesz szavazóinak 34 százaléka is úgy értékeli, „túl sok pénz megy magánzsebbe” az uniós támogatásokból - ez a Jobbik és az MSZP esetében 90 százalék körül alakul.
A korábbi szavazásokhoz hasonlóan ezúttal is a részvételi arányokat a legnehezebb megbecsülni – ezt már Hann Endre, a Medián ügyvezető igazgatója mondta, aki önkritikusan azt is megállapította, hogy ők öt évvel ezelőtt 46 százalékos részvételt mértek, miközben csak 29 százalék voksolt. Ezúttal 51 százalékot mérnek, ebből úgy becsülik, hogy ténylegesen a választók 35-36 százaléka megy majd el.
A közvélemény-kutatásokat egyébként fenntartásokkal olvassák a megkérdezettek. A Századvég vezető kutatója, Pillók Péter azt mondta, a válaszadók 48 százalékát egyáltalán nem érdeklik a párt-preferencia adatok, 15 százalék rendszeresen nézi ezeket. Ellenben 47 százalék inkább bízik a felmérésekben, 9 százalék teljes mértékben, még úgy is, hogy csak a válaszadók 30 százaléka tartja függetlennek a közvélemény-kutatókat.
A Nézőpont Intézet konferenciáján az elemzők úgy vélték, hogy nem volt erős a kampány, a pártok inkább őszre koncentrálnak. Erősebb vetélkedés csak a DK és az MSZP között volt. Azt többen is megemlítették, hogy a két párt között még az utolsó napokban is lehet átjárás szavazók tekintetében. A Jobbik kampánya ehhez képest nem nagyon látható, hallható, „nincs kommunikáció a szavazótábor és a párt között”.
