Szakmailag kiemelkedő professzorokat nyugdíjazott idő előtt a Debreceni Egyetem (DE) – a professzorok köre tiltakozásul aláírásgyűjtést kezdeményezett. Az egyetem döntése azért is különös, mert az intézmény folyamatosan csúszik lefelé a felsőoktatási rangsorokban, és leginkább azzal kerül reflektorfénybe: úgy szórja a díszdoktori címeket mint a cukrot, Vlagyimir Putyin orosz elnök és Matolcsy György jegybankelnök után most épp egy moszkvai magánegyetem, az MFUA rektorát terjesztették fel a „doctor honoris causa” címre.
A professzoroknál utoljára az verte ki a biztosítékot, hogy – miként azt lapunkban is hírül adtuk – nyugdíjazták a nemzetközi tudományos életben is szaktekintélynek számító Ádány Rózát, a Népegészségügyi Kar egyetemi tanárát, a WHO tanácsadó testületének 67 éves társelnökét. A felsőoktatási törvény 70 éves korig engedélyezi az egyetemi tanárok foglalkoztatását, s ezt egyfajta íratlan szabályként alkalmazták is mindig az egyetemen. A szenátus azonban tavaly úgy döntött, hogy az általános nyugdíjkorhatárt - idén ez a 64. életévet jelenti - betöltő egyetemi tanárok alkalmazását évente kell jóváhagyni.
Egy most januárban született rektori utasítás szerint a döntést a rektor egy személyben hozza meg, a kancellár, az általános rektorhelyettes, valamint a kabinetvezető főigazgató és a maga alkotta „ad hoc humánpolitikai bizottság” meghallgatása után. Ádány Róza felmentését országos sajtóvisszhang kísérte, a debreceni professzorok pedig tiltakozó levelet fogalmaztak meg, amit sokan aláírtak. E folyamat közben kaptak levelet Bács Zoltán kancellártól, aki közölte: tudomása szerint a rektor és a professzor asszony között lezajlott megbeszélés alapján az aláírásgyűjtésnek nincs alapja, mert „a professzor asszony hivatalos nyugdíjazási folyamata el sem indult és vállalt feladatokra tekintettel nem is aktuális”.
- Úgy tűnik, hogy a jelenlegi vezetés kritikusait, minden eszközzel, például az idő előtti nyugdíjazással – igyekeznek elhallgattatni – mondta lapunknak az egyik professzor. Szavai szerint nemrégiben az egyik, hatvannégy éves akadémikust is magához hívatta a dékán, s közölte vele: úgy döntöttek, nyugdíjazzák, noha 2025-ig kinevezett vezetője volt az egyik doktori iskolának. Megkerestük az érintetett, aki megerősítette az információt, s hozzátette: ő maga sosem rejtette véka alá, ha nem értett egyet az egyetem vezetőinek valamely döntésével, s úgy tűnik, most ez a „viszontválasz” a kritikai hangvételért.
Kerestük az egyetemet is a nyugdíjazások ügyében. Csak annyit közöltek: idén áprilisban a karok 89 személy esetében tettek javaslatot, akik közül két személy nyugdíjazásáról döntött a rektor a kari előterjesztéssel megegyezően. Az azonban nem derült ki, hogy a 89 személy esetében a karok az érintettek továbbfoglalkoztatására vagy nyugdíjazására tettek-e javaslatot. Belső információink szerint általában az előbbi a jellemző, hisz a minősített egyetemi tanárokat és akadémikusokat – a húzóneveket - normál esetben a legtöbb karon inkább megtartani semmint eltávolítani szeretnék.
