Aki azt akarja, hogy Magyarországot ne árasszák el a jövevények, annak csak a Fideszre szabad szavaznia – ez a kormánypárt üzenete az EP-kampányban is. Miközben Orbánék szóban az „idegenekkel” harcolnak, valójában egyetlen másik EU-tagállamba sem olyan könnyű betelepülni Ukrajnából, Kínából vagy akár Törökországból, mint Magyarországra. A jobb életre vágyó gazdasági bevándorlók százezres nagyságrendben éltek is a kormány által biztosított lehetőséggel. Az Eurostat adatai szerint Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben – két év alatt, 2015-ről 2017-re – 113 százalékkal az Unión kívülről érkezőknek adott tartózkodási engedélyek száma.
A KSH-nak és a belügyminisztériumnak küldött kérdések útján hónapokig nyomoztunk: meglepően magas számokra és erős ködösítési szándékra bukkantunk. Oknyomozó riportunkból kiderül, hogy a KSH nem vett észre például majd 8 ezer, a kötvényprogramban érkező kínai embert. A Belügyminisztérium tagadja, hogy lenne teljesen összesítés a Magyarországon letelepedettekről, ez alapján viszont akkor a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal adatsora sem lehet teljes arról: tavaly decemberben 263 ezer – vagyis Zala megyényi – külföldi tartózkodott huzamosan, jogszerűen Magyarországon.
Először a KSH-t kerestük meg, azt kérdezve a hivataltól, hogy az általuk közölt „Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárok földrészek, országok és nemek szerint” című tábla tartalmazza-e a letelepedési kötvény segítségével Magyarországra érkezetteket, illetve azt a legalább 5800 embert, aki a nemrég lezárult nyomozás adatai szerint Kiss Szilárd korábbi diplomata moszkvai "vízumboltjában" vásárolt magyar schengeni vízumot. Első válaszuk az volt: „Az adatok valamennyi olyan külföldi állampolgár adatát tartalmazzák, akik legálisan, tartózkodásra jogosító engedély birtokában 12 hónapig vagy azt meghaladóan tartózkodnak az országban”. Ebből az következne, hogy az összesen mintegy 93 ezer – ezen belül közel 24 ezer ázsiai és 4200 afrikai – ember adatait összegző táblázat teljes körű. Csakhogy, amint az egy idei adatkérésre adott belügyminisztériumi válaszból kiderül, 2013 és 2017 között egyedül Kínából 15.754 ember érkezett a kötvényprogram révén, miközben az említett statisztikában a jelzett időszakban alig 7700 főnyi kínai állampolgár "növekmény" szerepel. Ez azt valószínűsíti, hogy a letelepedési kötvényesek nincsenek benne a statisztikában.
A Belügynél több körben próbáltuk megtudakolni a teljes számot, de nem jártunk több sikerrel. Válaszukat idézzük: „Huzamos tartózkodásra jogosító engedély kiadására számos hatóság jogosult, ezek a hatóságok a kiadott engedélyekről vezetnek statisztikát, azaz minden hatóságnál van hiteles adat az adott hatóság által kiadott engedélyekről (…) ezek a statisztikai adatok azonban nem kerülnek összesítésre.”
A Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal – a fentiek szerint szintén nem teljes körű – adatai alapján tavaly decemberben mintegy 263 ezer külföldi tartózkodott huzamosan, jogszerűen Magyarországon: a 9,8 milliós lakossághoz képest sokkal több, mint a 88 milliós Németország által 2015-ben, a válság csúcsán befogadott 600 ezer menedékes.
Tartózkodási engedélyt tavaly 111 ezren kértek, ebből közel 61 ezer ember munkavállalási céllal adta be a kérelmét. Egy évvel korábban még csak 59 ezer kérelmező – azon belül 24,5 ezer munkavállaló – kopogtatott. Vagyis egy év alatt a duplájára nőtt a beáramlás. Mintegy 30 ezren jöttek tanulmányi céllal, 8 ezren családi együttélés okán, és közel 7 ezren „egyéb” jogcímen. Ez, vagyis az egyéb jogcímű betelepülés szintén 2017, a kötvényprogram lezárása óta vált népszerűvé, korábban alig vették igénybe. Közel 29 ezer fő élt Magyarországon nemzeti letelepedési engedéllyel – ilyet az kaphat, akinek a lakhatása és a megélhetése papíron biztosított, illetve magyar felmenőkkel rendelkezik, szintén legalább papíron, vagy aki az előbbiek családtagja. 17 ezer fő pedig állandó tartózkodási kártyával élt Magyarországon tavaly év végén.
A számok szerint a legtöbben munkavállalási szándékkal érkeznek. Ennek fő oka, hogy a kormány elhibázott bérpolitikája következtében legalább félmillió aktív korú, jól képzett magyar hagyta el az országot, az így előállt munkaerőhiány pedig a NER oligarchái által uralt ágazatokat – az építőipart, az idegenforgalmat, a mezőgazdaságot – sújtja a legkeményebben, így a kormány igyekezett segíteni. De nem a bér-, hanem a bevándorlási politikán változtatott, kinyitva az ország kapuit. Egyrészt elkezdték hirdetni a lehetőséget harmadik, EU-n kívüli országokban eddig összesen több mint 450 millió forintért, másrészt 119-re emelték a munkavállalási engedély nélkül a régióból (Ukrajnából, Szerbiából) betölthető szakmák, munkakörök számát, és többféle jogi aktussal könnyítették meg a beköltözést. Idén a tavalyi 55 ezerről 57 ezerre emelték a Magyarországon foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok kvótáját.
A kormány aktuális kommunikációja szerint a vendégmunkás nem bevándorló, ezt azonban az utóbbiak mintha nem így gondolnák. A legnagyobb számban Ukrajnából érkeztek – egyedül a 100 ezer lakosú Székesfehérváron két év alatt a semmiből egy 4000 fős ukrán kolónia nőtt ki. Már Facebook-oldaluk is van, amelynek bejegyzései nem ideiglenes munkára, hanem idetelepülésre csábítják ukránul a jövevényeket, segítséget ígérve a papírmunkában és a lakhatásban is. Segít a kormány, illetve a fideszes önkormányzat is: a városban jelenleg két nagy és legalább négy kisebb munkásszálló fogadja az ukránokat, egy újabb pedig most épül.
A nemzetgazdasági tárca 2017-ben projektmenedzsment-irodát hozott létre Budapesten az ukrán munkavállalók magyarországi elhelyezkedésének menedzselésére: ők szerzik meg az engedélyeket, a vízumot, az összes szükséges papírt. Akkori becslésük szerint két éven belül, vagyis idénre 100 ezer ukrán munkavállaló fog dolgozni Magyarországon. Az Átlátszó helyszíni riportja alapján ugyanakkor Fehérváron nem a hiányzó munkaerő pótlásáról, hanem a meglévő dolgozók lecseréléséről van szó, amit az állam támogat, és amivel a foglalkoztató is jól jár: olcsóbb munkásokhoz jut, akik „keményebben dolgoznak, legalábbis kezdetben, és több túlórát vállalnak, valamint nem ragaszkodnak a szakszervezeti tagsághoz és a kollektív szerződés meglétéhez sem”. A lapnak nyilatkozó HR-esek azt is hangsúlyozták, hogy nem kárpátaljai magyarokról, hanem ukránul vagy oroszul beszélő ukránokról van szó. A Növekedés.hu-ban Futó Péter, az MGYOSZ elnöke a téma kapcsán arra figyelmeztetett, hogy a magyar bérszint már az ukránoknak is alacsony: „Sajnos, az ukránok jó része ma már nem idejön (…) Oda megy dolgozni, ahol jóval többet kereshet (…) Külföldi munkaerő-fronton most az a legfrissebb fejlemény, hogy megindultak felénk a török vendégmunkások, illetve az őket foglalkoztató cégek.
