Nem véletlenül tett meg mindent a leváltott államfő mögött álló kijevi parlamenti többség, hogy május 27. utánra tolják ki Volodimir Zelenszkij hivatalba lépését. Az új államfő hétfői beiktatásán azonnal be is jelentette a parlament feloszlatását. Ez azt jelenti, hogy az elnöki rendelet megjelenését követő 60 napon belül előrehozott választásokat kell tartani. Ha sikerült volna a hónap végéig kitolni Zelenszkij beiktatását, akkor már nem lett volna lehetősége előrehozott választást hirdetni, mert az október 28-ra kitűzött voksolást megelőzően hat hónapig, vagyis május 27. után már nem lehet feloszlatni a parlamentet.
Bár így is történt még egy utolsó próbálkozás. A törvényhozás múlt csütörtökön jelölte ki az új elnök beiktatásának időpontját, pénteken pedig a Porosenko korábbi miniszterelnöke, Arszenyij Jacenyuk által vezetett Népi Front kilépett a kormánykoalícióból. Mivel az új koalíció megalakulására a törvény 30 napot biztosít, úgy tűnt, Zelenszkij már nem írhat ki előrehozott választást.
Csakhogy, amint egy, a lapunknak nyilatkozó, névtelenséget kérő kárpátaljai közszereplő fogalmazott, bár Ukrajnában „akkor veszik figyelembe a törvényes előírásokat, ha az érdekükben áll”, illetve „itt minden és mindennek az ellentéte is lehetséges”, a parlamentet uraló többség ezúttal elszámolta magát.
Bírói végzés kötelezte a parlament elnökét, hogy március 12-ig nyújtsa be a koalíció 226 képviselőjének névsorát (ennyi szükséges az egyszerű többséghez). Mivel ez nem történt meg, így Zelenszkij jogilag élhetett az alkalommal, amit nem is szalasztott el.
Az ukrán választási bizottság titkára, Natalia Bernatskaya röviddel az elnöki bejelentés után közölte: ha az elnöki rendelet megszületik, meg is kezdődik a hatvan napos előrehozott választási folyamat, számolt be az Interfax Ukrajna hírügynökség.
Zelenszkijnek tervei megvalósításához szüksége van egy olyan parlamenti többségre, amely támogatja, vagy legalábbis nem akadályozza munkáját. A jelenlegi törvényhozás azonban egy, az elnöki jogkörök megnyirbálását célzó törvény elfogadására illetve a választási törvény módosítására készült. Egy, a múlt héten közreadott felmérés szerint,
A beiktatására gyalogosan érkező elnök ünnepi beszédében elsődleges céljaként azt jelölte meg, hogy tűzszünetet érjen el a Donyec-medencében. A békéért kész kockára tenni azt is, hogy elveszti népszerűségét, akár elnöki tisztségét is. A korábbi vezetés retorikájával szöges ellentétben, azt is hangsúlyozta: „bár nem mi kezdtük a háborút, nekünk kell azt befejezni. Ennek érdekében készen állunk a párbeszédre”. A békéhez vezető első lépésként az Oroszországban fogva tartott ukránok kiszabadítását nevezte meg.
Az is az radikális különbség a majdan utáni vezetéshez képest, hogy Zelenszkij prioritásnak nevezte a keleti országrészben lakók bizalmának visszaszerzését. Mindent meg kell tenni azért, hogy az „ideiglenesen megszállt” területeken élők ukránoknak érezhessék magukat, mondta az elnök, aki ennél a résznél már orosz nyelvre tért át. Az sem billentette ki egyensúlyából, hogy a népviseletbe öltözött radikális pártelnök, Oleh Ljasko azonnal bekiabálással próbálta megzavarni.
- tette helyre a nacionalista politikust Zelenszkij, akitől a béke megteremtése, a korrupció visszaszorítása mellett az etnikai kisebbségekhez tartozó lakosság a nemrég megszavazott nyelvtörvény eltörlését is reméli.
A hatás nem maradt el: bejelentette lemondását tisztségéről hétfőn Volodimir Hrojszman ukrán kormányfő, aki e lépését a frissen beiktatott államfővel fennálló nézeteltérésével indokolta. Hétfőn Sztepan Poltorak ukrán védelmi miniszter és Vaszil Hricak, a titkosszolgálat (SZBU) vezetője is benyújtotta lemondását.
